Miközben már a Balaton-felvidéken is megjelent a szőlő aranyszínű sárgaság betegsége, s ennek köszönhetően kezdődik a fertőzött tőkék megsemmisítése, dr. Laposa József nyílt levélben szólítja fel az illetékes állami, önkormányzati és civil szervezeteket, hogy álljanak ki a badacsonyi szőlőterületek megőrzéséért.
A családja és múltja révén badacsonyi borászathoz kötődő tájrendező mérnök úgy látja, hogy föntről hiába várjuk a megoldást, a szigorú törvények, a következetes helyi településtervi szabályozások ellenére, részben a hatósági munka erélytelensége eredményeként inkább kastélyok, medencék, díszkertek épülnek a szőlők, présházak helyén. Ezért szerinte csak egy alulról induló együttműködés tarthatja meg a reményt a badacsonyi szőlő – és borkultúra fennmaradására. Ennek érdekében közös fellépésre szólítja az érintett szervezeteket.
Egy, a Szent Anna-kápolna közelében, a Római úttól a hegy felé eső terület átalakulása – Ilyen volt 2006 októberében – Forrás: Google Earth
Ugyanaz a terület 11 évvel később, a Laposa család közreműködésével 2010-ben megépített borászati üzemmel – Forrás: Google Earth
Így nézett ki a terület három évvel ezelőtt a levegőből – Fotó: Győrffy Árpád
Dr. Laposa József felhívásának teljes szövegét az alábbiakban olvashatják
“Bizonyára nem dől össze a világ szőlő nélkül, hiszen az elmúlt száz év alatt több ezer hektár nagyságú(!) Balaton közeli szőlőhegy épült be, tűnt el.
(Badacsonytomaj város települési térségének nagysága ma 391 hektár, és ebből több mint 250 hektár egykor szőlőhegyi terület volt! A hegy jövőbeli látványához pedig elég a szőlőhegyből várossá változott Balatonalmádi látképét magunk elé idézni.)
A kérdés az, hogy akiknek köze van a jövő formálásához, azok akarják-e, hogy megmaradjon a 2400 éves Badacsony hegyi szőlő-és borkultúra?
A szőlő nélküli állapot egészen gyorsan bekövetkezhet, hiszen 60 évvel ezelőtt, 1965-ben 246 500 hektár szőlő volt Magyarországon, amely mára 58 000 hektárra csökkent, azaz kivágtunk, eltüntettünk 188 000 hektár szőlőt (76,5 %!), és a szőlőterület kevesebb mint egynegyede /23,5% !/ maradt meg. Ez az arány a Badacsonyi borvidékre is igaz, azzal a különbséggel, hogy a Balatonra néző egykori szőlőhegyeken – Badacsony hegy középső részének kivételével – jóval kevesebb a szőlő.
Az elmúlt évtizedek folyamatai, a városodás, az üdülés-turizmus jelentőségének növekedése, a hétvégi szabadidő általánossá válása, a társadalom gyors és tág vagyoni tagozódása, az elit panorámás nyaraló utáni erősödő igényei, a hagyományos tevékenységek, az élőmunka visszaszorulása, a kisüzemi szőlő- és bortermelés társadalmi-gazdasági feltételeinek megszűnése, a hozzáértő és hozzá nem értő szőlőmunkások magas fizetési igénye, a vadak rendkívül nagy mértékű kártétele, az aranyszínű sárgaság rohamosan növekvő pusztítása, stb. …egyértelműen a szőlőterületek további gyors csökkenése irányába mutatnak. A történelemből levonható tanulság, hogy föntről hiába várjuk a megoldást, a szigorú törvények, a következetes helyi településtervi szabályozások ellenére, részben a hatósági munka erélytelensége eredményeként inkább kastélyok, medencék, díszkertek épülnek a szőlők, présházak helyén.
Ha a feltett kérdésre az érintettek részéről igen a válasz, akkor egy nyilatkozatban ki kell jelenteniük, hogy ’A BADACSONYI SZŐLŐ- ÉS BORKULTÚRA KIEMELKEDŐ NEMZETI, TÁJI, TÖRTÉNETI ÉS TURISZTIKAI ÉRTÉK, EZÉRT EGYÜTTMŰKÖDÜNK ANNAK MEGŐRZÉSÉÉRT, FEJLESZTÉSÉÉRT’.
Ez a látszólag teátrális nyilatkozat visszaállíthatná a szűkebb térségben a szőlő- és bortermelés kedvező társadalmi elismerését, lehetőséget teremthetne a gazdaságtalan hegyi szőlőtermesztés többirányú támogatásának kiharcolására, a szükséges teendők újragondolására, megtervezésére, a szőlőműveléshez köthető táji elemek – bástyák, utak, szakrális elemek, kutak stb. helyreállítására, a jogszabályok hatóságok általi betartatására, összességében lehetőséget adna a szőlő- és borkultúra, a jellegzetes szőlőhegyi táj továbbélésére, esztétikai és gazdasági megújulására.
A Badacsony hegy a helyi jogszabályokat tekintve sajátos, kivételes helyzetben van, hiszen a településrendezési terv 1995 óta – azaz harminc éve(!) -, történeti tájként szabályozza a kiváló termőhelyek jelentős részét, a hagyományos tájhasználat, a kiemelkedő tájképi értékek megőrzése, a beépítések korlátozása érdekében.
A Badacsony oldala 24 évvel ezelőtt délnyugatról hajóról – balra fenn az akkor még “bontatlan” Ranolder-villa, vele egy magasságban a középtől kicsit jobbra az egykori Bormúzeum étterem, alatta a Római út felett a Szent Anna-kápolna – Fotó: Győrffy Árpád
A 2023. évi, a magyar építészetről szóló C. törvény hatályba lépését követően a Balaton üdülőkörzetben a védett természeti területbe tartozó általános mezőgazdasági területeken tilos az építkezés, amely Badacsonyban a történeti táj nagy részét érinti és több eddig beépíthető ingatlanon jelent építési tilalmat.
A tiltás önmagában nem jelent megújulási lehetőséget, ezért szükséges, hogy a badacsonyi szőlő-és borkultúra megtartásában érdekeltek a nyilatkozattal együtt fogadják el a táji, történeti, termelési, turisztikai szempontból kiemelkedőnek tartott, a szőlőművelés számára megőrizhető területek, dűlők térképi lehatárolását.
A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény 88. § (4) bekezdése tartalmazza, hogy:
’Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy a kultúráért, a környezet- és természetvédelemért, valamint a turizmusért felelős miniszterrel egyetértésben a borszőlő termőhelyi kataszteri területébe tartozó, kiemelkedő értékű tájelemet képviselő – történeti, termelési és turisztikai szempontból – egyedi értékű dűlőket lehatárolja és e területek kivételes értékeinek megőrzésére vonatkozó követelményeket rendeletben szabályozza.”
Ez a rendelkezés 2008. óta szerepel a törvényben, de tudomásunk szerint sehol nem történt meg ezen kiváló dűlők kijelölése. Azért is lenne példamutató a törvény alulról történő megerősítése és megvalósítása, mert így az ország más részein is elindulhatna a nagyszerű adottságú egyedi értékű dűlők kijelölése és megújulásuk támogatása!
Az idézett törvényi paragrafus megvalósítása teljesen összhangban van a 2000-ben elfogadott – nálunk 2007-ben törvényre emelt – Európai Tájegyezmény szellemével és betűivel, amelyet az európai tájak tudatos védelme, kezelése és tervezése céljából alkottak meg. „Örökségi értéket a táj természeti adottságai és/vagy az emberi tevékenységek révén kialakult elemeinek jellemző összetétele adja”.
Az egyedi értékű dűlők lehatárolásakor szempont volt a történelmi szőlőterülethez való tartozás, a területek jelenlegi állapota, a beépítés és a felaprózottság mértéke. A parcella mélységű lehatároláskor a nagyobb épületeket, beépítéseket kihagytuk a kijelölt területből, de a lekicsinyített térképlapon ezek nehezen azonosíthatók, ezért külön készül egy helyrajzi számos lista is, amelynek közlése nem ennek az írásnak a feladata.
Az egyedi dűlők lehatárolása – Forrás: Laposa József
A kicsinyített térképen jól látszik, hogy a kijelölt egyedi értékű dűlők részben a régi nemesi, főúri, egyházi – későbbi állami gazdasági – szőlők területén a Kisfaludy úttól nyugatra, a tördemici határ felé terülnek el.
A szocializmus természetátalakító munkájának bántó eredményét az un. ’makroteraszokat’ is bevontuk az egyedi értékű dűlők területébe, mert így, egyszer, – évtizedek múlva- megindulhat egy tájrehabilitáció!
Fontos a Badacsony hegy keleti, Badacsonytomaj városa felé eső művelt hegyrészeit is bevonni az egyedi értékű dűlők területébe, mert megfelelő támogatással, telkek összevonásával, a mai meglévő termelési kultúra tovább fejleszthető, és esztétikai, turisztikai szempontból ez a hegyrész is vonzóbbá tehető.
Akikhez a nyílt levél szól:
– dr. Navracsics Tibor országgyűlési képviselő, közigazgatási és területfejlesztési miniszter
– dr. Nagy István miniszter Agrárminisztérium
– dr. Hankó Balázs miniszter Kulturális és Innovációs Minisztérium
– Nagy Márton miniszter Nemzetgazdasági Minisztérium
– Balaton-Felvidéki Nemzeti park Igazgatóság
– Hegyközségek Nemzeti Tanácsa
– Badacsonytomaj Város Önkormányzata
– Badacsony Hegyközség
– MATE Szőlészeti és Borászati Intézet Badacsonyi Kutató Állomás
– Badacsonyi Turisztikai és Borút Egyesület
– Balaton Világörökségért Alapítvány
– Vinum Vulcanum Badacsonyi Borlovagrend
– Badacsony Hegyért Alapítvány
– Balaton Térsége Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.
– Balaton Borrégiós Tanács
– Balatoni Szövetség
– VisitBalaton365 Nonprofit Kft
– Magyar Bor Akadémia
Úgy véljük, hogy a jogszabályok eredménytelensége, a hatósági munka erélytelensége következtében csak egy alulról induló együttműködés tarthatja meg a reményt a badacsonyi szőlő – és borkultúra fennmaradására.
A Badacsony déli oldala a Fonyódra tartó hajóról 2025 nyarán – Fotó: Győrffy Árpád
Kérjük szíveskedjenek válaszaikkal megtisztelni, s a válaszban rögzíteni, hogy támogatják-e a szőlőtermesztés megtartását Badacsony-hegyén, amelyet a nagybetűs nyilatkozat vállalásával, aláírásával és az egyedi értékű dűlők kijelölését tartalmazó térkép elfogadásával is bizonyítanak.
Badacsony, 2025. szeptember 06.
dr. Laposa József tájrendező mérnök
8261 Badacsonytomaj, Római út 197.
laposaj@bazaltbor.hu
Ha érdekesnek találtad az írást, segíts azzal, hogy megosztod, ajánlod ismerőseidnek is!
Iratkozz fel a balatontipp.hu hírlevelére, hogy ne maradj le semmiről! A feliratkozással hozzájárulsz adatainak a hírlevél küldéséhez szükséges kezeléséhez.(Adatvédelmi szabályzatomat és tájékoztatómat itt olvashatod)