Érdekes előzményekkel, még érdekesebb résztvevőkkel és néven alakul új érdekvédelmi szövetség a balatoni térségben. Öt, magukat balatoni négyeknek nevező települési vezető mondja ki rövidesen a B4-ek Szövetségének megalakítását.
Egy, a maihoz hasonlító vízhiányos időszakban a Balaton életében meghatározó szerepet játszó előkelő személyek – birtokosok, politikusok, egyházi, települési és más vezetők – megalakították a Balatoni Szövetséget 1904-ben. Megoldást akartak keresni az aktuális problémákra, és összefogtak a térség fejlesztéséért, az utak, a vasút, a kikötők, fürdők megépítéséért, a közös kultúra és a “Balaton kultusz” ápolásáért. A szervezet a második világháborúig meghatározó szerepet játszott a tó és a régió életében, fejlődésében.
Nyolcvanöt évvel később, 1989 végén, az akkor már demokratizálódó települési tanácsok hasonló célokat maguk elé tűzve ugyanezen a néven megújították a szervezetet. Ezt 1991 elején az önkormányzati formára váltó települési testületek is tovább vitték.
Az első időben a szövetség elnöki posztját a három legnagyobb város, Balatonfüred, Siófok és Keszthely polgármestere ciklusonként váltva töltötte be, miközben a másik kettő társelnökként funkcionált. Ez a rend 2014-ben megszakadt, amikor Dr. Bóka István füredi polgármester – más feladataira hivatkozva – nem vállalta az elnökséget. Ettől kezdve a megyei forgó maradt, de az elnöki posztot kisebb települések polgármesterei vették át. Elsőként a szigligeti Balassa Balázs – Veszprém megye, majd a balatonfenyvesi Lombár Gábor – Somogy megye –, napjainkban pedig a vonyarcvashegyi Pali Róbert – Zala megye.
A szervezet továbbra is elműködgetett. Strand-, bor-, és építészeti versenyt rendeztek, bekapcsolódtak a szúnyogirtás szervezésébe, de igazán jelentős tettek nem kötődtek hozzá. Ha néha meg is szólaltak valamiért, valami ellen, ennek nem nagyon lett hatása. Ebben szerepet játszhatott a súlytalanabbá vált vezetői poszt, és persze a Nemzeti Együttműködés Rendszerének légköre, működése is.
A Fidesz április bukása után itt is megjelent a változásra való igény. Dr. Lengyel Róbert siófoki és dr. Tóth Gergely keszthelyi polgármester május 12-én keményen berúgta az ajtót. A Siófokon megtartott egyeztetésük után közös Facebook posztban lemondásra szólították fel a Balatoni Szövetség elnökét.
“Felszólítjuk Pali Róbertet, a Balatoni Szövetség regnáló elnökét, hogy a tisztségéről haladéktalanul mondjon le, mert a nagy múltú szervezet csak így kaphatja vissza a régi tekintélyét és így nyerheti vissza a valódi érdekérvényesítő képességét! A szövetség jelenlegi elnöke az elmúlt két évben méltatlanná vált a szervezet vezetésére, mert a Balaton környékén élő emberek érdekei helyett alkalmanként pártpolitikai érdekeket képviselt.
Nem emelte fel határozottan a hangját a kormány önkormányzatokat, balatoni településeket is sújtó döntéseivel szemben. A balatoni iszapkotrás ügyében Keszthely polgármesterét megkerülve, a véleményét teljesen figyelmen kívül hagyva, a tárgyalásokból kirekesztve járt el” – írták többek között.
A szövetség tagjainak azt javasolták, “hogy a minél hatékonyabb, eredményesebb működés és érdekérvényesítés érdekében hozzuk vissza a korábbi szokásjog alkalmazását. A Balaton három legnagyobb városának; Balatonfürednek, Keszthelynek és Siófoknak a mindenkori polgármesterei – elnöki ciklusonként egymást váltva – adják a jövőben a szövetség elnökét!”– fogalmaztak a Facebookon.
Tóth Gergely és Lengyel Róbert a siófoki víztorony előtt – Forrás: Tóth Gergely Facebook oldala
Információim szerint a javaslatokat elmondták a két nappal később tartott elnökségi ülésen is, de a 12 tagú testületben – aminek a három fideszes megyei önkormányzat vezetője is tagja -, nem kaptak támogatást hozzá. Pali Róbert elzárkózott a lemondástól.
Az elnökségi ülés után közvetlenül megtartott közgyűlésen már fel sem merült az ügy. De ezzel mégsem lett vége. Lengyel Róbert július 2-án történelmi pillanatként számolt be arról, Keszthelyen, majd Hévízen töltötte a napot. “Utóbbi városban – némi túlzással – történelmi esemény részese lehettem. A Balaton part négy, tán legmeghatározóbb városának (Keszthely, Hévíz, Balatonfüred, Siófok) és az un. “Termálháromszög” turisztikai központjának, Zalakarosnak a polgármestereiként, egy összefogásról szóló, jövőképet is felvázoló egyeztetésre ültünk össze”– írta a Facebookon.
A fentiek szerint a két, korábban ellenzékiként besorolt polgármester kibővítette a szupercsapatot két nem parti település, Zalakaros és Hévíz polgármesterével, valamint a NER-idők balatoni régiós helytartójával, a Balaton Fejlesztési Tanács elnökével, Bóka Istvánnal.
Tóth Gergely a találkozóról így írt: “A Balaton három legnagyobb városa és a térségünk két híres fürdővárosa. Most először ültünk így öten egy asztalhoz. Közös célunk a balatoni régió turizmusának, gazdaságának és kulturális életének a fejlesztése. A városaink közötti együttműködés erősítése. Az első találkozót Hévízen tartottuk, az első lépéseket megtettük a közös siker érdekében. Folytatjuk!”
A keszthelyi polgármester posztját Bóka István is megosztotta. “Közös célok felé, szövetségben” – írta hozzá.
A megbeszélések ennyiben nem álltak meg. Az öt település képviselő-testülete június végén tárgyalt a szervezet megalakításáról. “Balatonfüred, Siófok, Keszthely, Hévíz és Zalakaros városok önkormányzatai közös szándékukat fejezték ki egy olyan szövetség létrehozására, amely elősegíti a Balaton térségének meghatározó települései közötti egységes érdekképviseletet és a közös fejlesztési célok megvalósítását” – mutatta be szándékaikat a hévízi testületnek Naszádos Péter polgármester.
A testületek által jóváhagyott alapszabály kimondja, hogy hévízi székhellyel elhatározták a B 4-ek Szövetség létrehozását. A szervezet céljaként az alábbiakat határozták meg:
– az alapító önkormányzatok, mint Balaton régiót alkotó Önkormányzatok közös és egyedi érdekeinek képviselete; különös tekintettel a Balaton térség 4 régióját alkotó Balatonfüred, Siófok, Keszthely, Hévíz és Zalakaros városok összehangolt fejlesztésére és térségi szerepük erősítésére;
– a Tagok közös céljainak egyeztetése;
– közös fellépés és tárgyalási pozíció kialakítása a Kormánnyal, állami szervekkel és egyéb közjogi szereplőkkel folytatott egyeztetések során;
közös fellépés a turisztikai szereplőkkel folytatott tárgyalásokon;
– egyeztetések folytatása a Balaton régió szereplőivel;
– egyeztetések folytatása, kapcsolattartás és együttműködés külföldi partnerekkel;
– a térségi együttműködés erősítése, a közös álláspontok kialakítása és képviselete.
A szövetség lehetséges tagságát nem szűkítik le a balatoni önkormányzatokra. Az alapszabály szerint “A szövetség rendes tagja egyesület, alapítvány, egyéb jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagy civil társaság lehet; szövetség rendes tagja természetes személy nem lehet. A szövetség rendes tagja lehet az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki a szövetség célkitűzésével egyetért és a célok megvalósítása érdekében tevékenységében aktívan részt kíván venni, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja”.
A napokban megkerestem több balatoni város vezetőjét azzal, hogy a balatontipp.hu oldalon előzetesen hírt szeretnék adni a szervezet tervezett megalakításáról.
“Örülnék, ha a cikkben röviden megírhatnám, hogy Ön, mint az egyik jelentős balatoni város vezetője hogyan vélekedik a kezdeményezésről. Ön szerint egy ilyen, csak a települések töredékével induló szervezet segítheti-e a térségi együttműködést, a közös fellépést? Mi a véleménye arról, hogy új szervezet alapítása helyett az erre a célra létrehozott Balatoni Szövetség munkáját kellene megerősíteni, átalakítani?”– kérdeztem.
Mészáros Miklós balatonboglári, dr. Felházi Miklós balatonlellei, Bercsényi László balatonalmádi és Erdei Barnabás fonyódi polgármester nem reagált a kérdésekre.
Hartai Béla badacsonytomaji polgármester az alábbiakat írta:
A Balaton térségéért elkötelezett polgármesterként úgy látom, bár egy együttműködés szándéka elvben mindig üdvözlendő, ez a kezdeményezés jelenlegi formájában véleményem szerint inkább megosztja, mintsem építi a Balaton régiót. Nem tartom szerencsésnek, hogy a balatoni városok egy szűk köre külön szövetségbe tömörüljön, hiszen óhatatlanul törésvonalakat hoz létre a tóparti települések között. Hogyan beszélhetünk a Balaton régió egységes és összehangolt fejlesztéséről, ha a szövetségből olyan, a turizmus és a térség szempontjából abszolút meghatározó súlyú települések maradnak ki, mint a mi városunk Badacsonytomaj vagy Fonyód, vagy éppen a déli és északi part többi, komoly vendégforgalmat és gazdasági erőt felmutató önkormányzata? A Balaton egy és oszthatatlan ökológiai, gazdasági és turisztikai egység; a problémáink közösek, így a megoldásokat is csak teljes összefogással lehet megtalálni. Én abban hiszek, hogy a Balaton jövőjét nem az elkülönülés, hanem a teljes körű, minden part menti települést bevonó integráció szolgálja.
A B 4-ek Szövetség megalakulást kimondó ülést július 21-én délelőtt tartják Siófokon.
Győrffy Árpád
Ha érdekesnek találtad az írásomat, segíts azzal, hogy megosztod, ajánlod ismerőseidnek is!