Talán csak egy rövid ideig tart az a tréfa, amit a természet játszik velünk a tihanyi Belső-tó vízének elrablásával. Az egy méterhez közelítő vízszintcsökkenés miatt igazi tócsa képét kezdi mutatni a félsziget gyönyörű tava. Persze így is szép, csak kicsit félelmetes.
A természet szeszélye nem először teremt ilyen rendkívüli helyzetet, hisz valójában ez az állandó változás a normális állapota azoknak a tavaknak, amiknek csak az eső és a párolgás szabályozza a szintjét. 1944-ben például az volt a probléma, hogy a sok víz nem akart elférni a medrében, és a parti házakat veszélyeztette. Még az is felmerült, hogy csatornát ásnak a Kis-erdő-tető délnyugati végénél, és a felesleges vizet a 13 méterrel mélyebben lévő Külső-tóba vezetik. Végül nem lett semmi a tervből, mert a természet rendezte a problémát.

Igazán ilyennek szeretjük, amikor szépen kitölti a falu alatti vulkáni gödröt, és a vize is inkább a kék, s nem a zöld felé hajlik – Tihany a Belső-tóval a Hármas-hegyről 2014 májusában – Fotó: Győrffy Árpád

Ahogy most is, 2012-ben is a Balatonnal szinkronban fogyott meg a tó vize. Akkor még szigetként mutatta meg magát a mai félsziget – Fotó: Győrffy Árpád

A következő év is alacsony vízzel kezdődött – A horgászmóló 2013 januárjában – Fotó: Győrffy Árpád

Két évvel később már inkább sok volt a víz a tóban – A horgászmóló 2015 januárjában – Fotó: Győrffy Árpád

A mostani apadás már két éve jól érzékelhető volt. A egy évvel ezelőtti képen már jól látható a sziget, ami akkor még jellemzően fehér volt – Fotó: Győrffy Árpád

Így néz ki most a kiszáradóban lévő Belső-tó háttérben Tihannyal. Még így is maradtak 2-3 méter mély részei, így talán nem kell kannákért rohanni, hogy valahonnan vizet hordjunk bele – Fotó: Győrffy Árpád

Az igazi újdonság, a második tihanyi félsziget megszületése. A szárazra került területen hamar megerősödött a növényzet – Fotó: Győrffy Árpád
A Belső-tó partjának érdekes látványossága a legelőn élő ürgekolónia. A lyukfúrásban, alagútépítésben rendkívül jeleskedő rágcsálók őshonosak voltak a félszigeten, de valamiért elfogytak. A ma itt található ürgék ősei egy 2003-as betelepítéssel kerültek a Belső-tó partjára.

Igen, ez már a mi otthonunk – egy bátor ürge a Belső-tó melletti legelőről – Fotó: Győrffy Árpád

Kicsit ki is húzom magam, hogy jobban tudj fényképezni – Fotó: Győrffy Árpád

Profilból is nagyon szép vagyok – Fotó: Győrffy Árpád

Esetleg erről az oldalról még jobban tetszem – Fotó: Győrffy Árpád

Ez meg egy meditáló arcom – Fotó: Győrffy Árpád
A ürgetelepítés annak a háborúnak az egyik békés állomása volt, ami éveken át zajlott a siklóernyősök és a természetvédelmi szervek között. Az egykori szentkirályszabadjai repülőtéren csörlővel ernyőző sportolók nem igazán akarták elfogadni, hogy a legjobb repülőidőben megtiltsák nekik a kifutó használatát az ott elszaporodott védett ürgék miatt.
A vita végül azzal zárult, hogy siklóernyősök a Balaton-felvidéki Nemzeti Park munkatársaival és az ELTE Etológiai Tanszék hallgatóival közösen közel négyszáz ürgét fogtak meg. Közülük 220-at a Belső-tó melletti legelőre, a többit a kápolnapusztai bivalyrezervátum területére telepítettek.

Ezen meg kicsit olyan majmos vagyok, pedig igazából a mókusok a rokonaim – Fotó: Győrffy Árpád
Akkori információim szerint az ürgék betelepítésével két legyet akartak ütni egy csapással. Az állatok védelme mellett kajának is szánták őket az ürgehúst nagyon szerető ragadozómadaraknak. Mivel a madarak elmaradtak, az ürgék néhány év alatt annyira elszaporodtak, hogy kicsi lett nekik a terület. Ezért évről-évre több száz állatot befognak, és áttelepítik őket a régió más, ürgebarát legelőjére.

Ilyen vagyok krokodilként. Nem csoda, hogy a ragadozó madarak megijedtek – Fotó: Győrffy Árpád
Meghatározó látványossága a Belső-tó partjának a nemzeti park szürkemarha csordája is.

A kérődző állatok szívesen vállalkoznak egy-egy portréra, de akár szelfizni is lehet velük – Fotó: Győrffy Árpád
Szeptemberben és októberben különösen szép arcát mutatja a természet a Tihanyi-félszigeten. Érdemes elindulni akár egy több napos kirándulásra is.
Győrffy Árpád
Ha érdekesnek találtad az írásomat, segíts azzal, hogy megosztod, ajánlod ismerőseidnek is!