Amit a balatoni jégről mindenképp tudni kell – látványos képekkel

Hasadás a tihanyi partok előtt - amiből még akármi is lehet - 2012. február 21-én - Fotó: Győrffy Árpád

A balatoni jégről ma többnyire azt tudjuk, amit Cholnoky Jenő száztíz évvel ezelőtt szerzett tapasztalatai mérései és a halászoktól kapott információi alapján leírt. A tapasztalatszerzés körülményeit megismerve nem is igazán csodálkozhatunk azon, hogy a későbbi kutatások nem voltak ennyire átfogóak.  

 

Cholnoky Jenő, a veszprémi születésű, 1870-1950 között élt neves földrajztudós, vízépítő mérnök és filozófus 1903 és 1905 között két telet gyakorlatilag a Balaton jegén töltött, hogy báró Eötvös Loránd fizikussal méréseket végezzen a föld szerkezetéről. Mivel Eötvös közben az MTA elnöke is volt, csak a hét kisebb felét töltötte a Balatonon. Így távollétében Cholnoky vezette a munkát, kezelte Eötvös “finom graviméterét”, a ma inkább torziós ingaként ismert műszert.

 

Cholnoky Jenő (hátul középen) utazásra készülve a balatonfüredi vasútállomáson egy 1931-es fotón – a Fortepan.hu oldalon közzétette Cholnoky Tamás

A kutatók munkáját balatoni halászok segítették. Cholnoky a saját megfigyelései mellett tőlük szerezte a jéggel kapcsolatos ismereteit is. Az ekkor gyűjtött ismeretek olvashatók a Lóczy Lajos által szerkesztett A Balaton földrajzi és társadalmi állapotának leírása címmel 1920-ban megjelent monográfiában, majd Cholnoky Jenő 1936-ban saját maga is megírta Balaton című ismeretterjesztő könyvében. Az alábbi részletek az utóbbiból származnak. A szerző eredeti képeit az utóbbi években készített saját fotóimmal egészítettem ki.

 

A megfigyelés körülményeiről

Éjjel tehát minden ötnegyed órában fel kellett kelnem, kimenni ahhoz a kis vászonsátorhoz, amelyben a műszer állt s leolvasni a mutató állását, aztán átfordítani a körnek egy ötödrészével s ismét megvárni ötnegyed óra hosszat, amíg a benne levő vízszintes, csavaros inga megáll s újra leolvasni stb. Így tehát az éjjelek meglehetősen nyugtalanul teltek el. Az észlelő szántalpakra állított deszkabódéban lakott.

 

Mérő-állomás a Balaton jegén. A báró Eötvös Loránd-féle csavaros mérleggel mértük a föld belsejében a sűrűbb és kevésbé sűrű tömegek elhelyezkedését. Balra a lakósátor, jobbra a műszersátor. (Cholnoky Jenő fényképe.)

Itt volt az ágy, az asztal, két szék, egy polc és egy kis petróleumkályha. Ha ezt este begyújtottuk, akkor nagy meleg volt a sátorban, de csak fenn, úgyhogy a polc tetejére tett szalonna megolvadt. De a polc aljára állított vizeskanna meg befagyott, hisz odakünn -20, néha -25o hideg volt. Az ágyat emelhetőre készítettük. Ha fáztam, akkor egy forgatóval följebb emeltem magamat, ha melegem volt, lejjebb eresztettem. A sátorban tartózkodott mindig egy edzett halász is, hogy fölébresszen és a lakósátortól távolabb álló műszersátorhoz elkísérjen, mert ez bizony sokszor viharban, ködben, sötétségben nem volt veszélytelen. De nem történt soha, semmi baj. A báró egy héten legfeljebb három napig tartózkodott lenn, a többi időben nekem kellett az észleléseket folytatnom s lenn tartózkodnom.

 

A balatoni jég mozgásáról

…A jég a partokon csakugyan, ahol csak lehet, feltorlódik. Különösen szép ilyen torlódásokat  lehet látni a kenesei és aligai partok előtt. Csakhogy ez nehéz munka, amit a jég itt végez! Nagy darabon felszakítani a jeget, feltúrni kavicsot, nádat, növényeket stb.

 

A siófoki Aranyparton a partra kicsúszott jég 2017. január 6-án – Fotó: Győrffy Árpád

 

Embernagyságú jégtorlasz az almádi parton a focipálya mellett – 2011. január 29. – fotó: Győrffy Árpád

Ahol túlságos széles darabon a fenékhez fagyott a jég, ott nem is fogja azt felszakítani, hanem maga a jégtábla fog “kihajolni” – ahogy a mérnökök mondják – a nagy nyomás elől s a jég felpattan, felszakad, s mint a háztető, úgy támaszkodnak egymásnak a feltorlódott darabok. Az ilyen képződményt nevezi a halász “túrolás” néven…

 

Egy szétnyílt, majd vékonyan újrafagyott hasadás a csopaki strand előtt 2017. január 19-én – Fotó: Győrffy Árpád

 

Turolás a zánkai partok előtt 2012. február 12-án – Fotó Győrffy Árpád

A mechanika törvényei ritkán érvényesülnek olyan szép pontossággal – a sok zavaró körülmény miatt – mint éppen ezeknek a túrolásoknak elhelyezkedésében. A jég ott fog így felpattanni, ahol a legkisebb munka végzésével egyenlítődhet ki a feszültség. Ezért a túrolások a tó felszínére rajzolható körök mentén keletkeznek, persze csak közelítőleg, mert a jégben sok az egyenetlenség, különböző szilárdság, sőt a hóval való borítottság, a jég alatt levő víz hőmérséklete stb. szerint különböző lesz a fölmelegedés következtében keletkezett kiterjeszkedés is.

 

A túrolások térképe a Balaton jegén az 1894-95. évi télen. A pontozott vonalak más években térképezett túrolások helyét mutatják

Mindazáltal a 78. ábrán bemutatott térkép szépen állítja elénk ezt a törvényt. A túrolásokat szextáns nevezetű műszerrel, a parti templomtornyok segítségével könnyű volt térképezni. A mérnök hátrametszésnek nevezi az észlelőhely helyzetének ilyen meghatározását. Mivel a túrolások térképezéséhez nem kellett túlságos nagy pontosság, hisz csak egy-két hónapig tartó jelenségről van szó, s olyan rendetlenül, zegzugosan húzódik minden túrolás, hogy igazán nincs értelme a méternyi pontosságnak. Ezért nem számítással, hanem csak grafikusan, átlátszó papiros segítségével rajzoljuk ilyenkor fel a pontokat. 

 

A vonyarcvashegyi strand elől a déli part felé induló túrolás – Pálfi Sándor drónfelvétele

Még így is fáradságos, nehéz és nem veszélytelen volt a munka, de rendkívül érdekes. Térképünkön az 1894-95. évi túrolások helye van feltüntetve, de majdnem minden évben, – ha befagy a tó elég keményen – ugyanezen a helyen képződik a túrolás.

 

Hatalmas túrolás a siófoki partok előtt 2010. december 31-én – a part felőli részen a szél által korábban feltört táblákból fagyott újra a jég – Fotó: Győrffy Árpád

 

A siófoki partok előtt húzódó túrolás részlete – 2010. december 31-én – Fotó: Győrffy Árpád

A következő ábrán látjuk az Alsóörs és Siófok között átnyúló túrolás keletkezésének kezdetét. Széles repedés van előttünk, jelenleg nyitva, mert a fénykép kora reggel, tehát még napsütés előtt, nagy hidegben készült.

 

Főhasadás Alsóörs és Siófok közt, reggel, szétnyílva és vékonyan befagyva. 1901. februárius havában. (Cholnoky Jenő felvétele)

 

A következő ábra ugyanezt a repedést mutatja, most bezáródva, mert melegen sütött a Nap s a jég fölmelegedett.

 

Főhasadás Alsóörs és Siófok közt, délután, bezáródva. 1901. februárius. Ugyanaz a részlet, mint az előbbi képen. (Cholnoky Jenő felvétele)

Így ment ez egy darabig, de aztán hosszú, hideg periódus következett, majd erős fölmelegedés akkor állott elő az a nagyszerű túrolás, amit a következő ábránk mutat.

 

Kifejlődött túrolás Alsóörs és Siófok közt, 1901. februárius havában. (Cholnoky Jenő felvétele)

 

Egyes helyeken nyitott túrolás Alsóörsön 2017. január 21-én – Fotó: Győrffy Árpád

Az ilyen túroláson keresztülmenni nagyon veszélyes vállalkozás. Mindig mozog a hőmérséklet változásai következtében s a feltorlaszolt táblák alatt nyílt víz van. Ha az ember egy ilyen ferdén kitolt táblára lép, az lebillentik alatta, s az ember lecsúszik a jég alá, s a tábla megint bezárul fölötte, s az ember menthetetlenül veszve van. A halászok mindig több jégtábla egymásra tolásával valóságos hidat építenek s póznára tűzött szalmacsutakkal messzire láthatóvá teszik a jégen járók számára.

 

Badacsony előtti túrolás 2017. január 28-án – itt is keresni kellett a biztonságos átkelőhelyet – Fotó: Győrffy Árpád

 

A rianásokról

Olvadós, meleg időkben a túrolás feltúrt jégtáblái beomladoznak s az egész elsimul. A jégről leolvad a hó, olyan lesz, mint az üveg s nehéz meglátni a nyílt vizet. A túrolás széles, nyílt víz sávján “tutajoznak” a jégtábladarabok, mint ahogy a halászok mondják, s az ilyen hely felé közeledni valóságos Isten-kísértés. Ezt, és csakis ezt nevezik a halászok rianásnak. Az ilyen veszedelmes, alig észrevehető nyílt vízsáv már sok embernek okozta halálát.

 

Igazi rianás a Balaton jegén Alsóörs és Siófok közt. 1903. februárius. (Cholnoky Jenő felvétele)

Szokás volt azelőtt a jégen átrándulni Somogyból Zalába, vagy fordítva, s persze a rokonlátogatás iddogálással jár. A megkésett látogató pityókosan indult neki a jégnek, sötétedő estefelé, s nem tudva az irányt betartani, rátévedt a rianásra s menthetetlenül belefulladt.
Majdnem minden jeges télen történt egy-két ilyen katasztrófa. A jeges vízbe bukott ember persze ordít, ordítását talán meghallani a parton is és aki hallja, az keresztet vet magára, de menteni lehetetlen. Tavasszal veti ki hulláját a jéggel együtt az északi vihar hullámverése.
A rianás szót a halászok nekem úgy magyarázták, hogy a legveszedelmesebbek azok, amelyek a partok előtt, a partokkal párhuzamosan futnak, mert ezeket az északi szél még jobban kitágíthatja, elnyomván a jeget dél felé. Ha az ilyen rianás felé közeledik a lovas szekér vagy szánkó, a ló megérzi a jég himbálásáról, hogy nyílt víz felé közelednek s a ló úgy megriad, vagy megrian, hogy semmiféleképpen sem lehet tovább hajtani…

 

Amikor hirtelen átalakul a balatoni jégvilág

Az észlelések utolsó éjjelén a sátrak Alsóörs és Siófok közt egyharmad távolságban, Alsóörstől mérve, mélyen benn a tóban álltak. Már lágy idő volt, erős északi széllel óceáni levegő érkezett a Balaton fölé. Este éppen váltottunk, a báró (Eötvös Loránd – gyá) felutazott Budapestre, én pedig lementem Siófokra az észleléseket folytatni. Siófokon találkoztunk, a báró  aggodalmaskodott, hogy a szél erős, a jég kezd gyertyásodni, még valami baj lesz, s kiadta az utasítást, hogy ha nem javul az idő, akkor holnap mindent le kell szerelni és Siófokra szállítani. 

 

A meleg miatt felpuhult felületű jég – Ábrahámhegy, 2017. február 4. – Fotó: Győrffy Árpád

Sötéttel érkeztem ki a sátrakhoz az egyik halász kíséretében. Lámpást is vittünk, meg egy szál deszkát, mert rianáson kellett átmennünk. Az állomáson Vas János várt s aggódva mondta, hogy kénytelen volt a műszert a vászonsátorban “odébb rukkoltatni”, mert a szél nagyon előre nyomta a sátrat s félt, hogy feldönti a műszert. A négyszögletes, léckeretes vászonsátrat is, meg a lakósátrat is mindig kikötöttük négy kötéllel úgy, hogy a kötél végére kölöncöt kötöttünk s a jégbe vágott léken alá dugva, a jég alá feszítettük s aztán meghúztuk a kötelet. A  vihar annyira ráncigálta, hogy a kötél egészen belefűrészelte magát a jégbe s a sátor tovább csúszott.

 

Szilárd szerkezetű jég Tihanyban a Somosi strandon 2012. február 21-én – Fotó: Győrffy Árpád

 

A meleg miatt már gyertyásodó szerkezetű jég – jól láthatók a fagyásnál egymásra épülő rétegek is (A külső részen a közvetlen meleg is roncsolta felületet a 2-3 órás állás közben) – Ábrahámhegy, 2017. február 4. – Fotó: Győrffy Árpád

Az “odébbrukkoltatás” természetesen a műszert használhatatlanná tette. Elszakadt benne a főrész, az a finom drót, amelynek megcsavarodásával mérjük a műszerre ható erő nagyságát. A drót olyan vékony, hogy csak 140 gramm súlyt bír el és 120 grammal meg volt terhelve. A rukkoltatás egyetlen zökkenése elég volt, hogy a drót elszakadjon. Így tehát a műszert be lehetett csomagolni, mérésről többé szó sem lehetett. Az egész műszerállványt, mindent összecsomagoltam és a szállító szánkóra szereltem, aztán aludni mentünk. Kora reggel nagy ködre ébredtem föl a két halásszal. Vártuk az alsóörsi halászokat, hogy a két sátrat kivontassuk akár az északi, akár a déli partra, mert nagyon enyhe idő volt, a jég már megbízhatatlan.

Erős szél támadt s az emberek késtek. Amit hárman el tudtunk végezni, elvégeztük s az emberek csak nem jöttek. Végre tíz óra felé az északi part felé siettem, mágnestűvel a kezemben, mert a sűrű köd miatt semmit sem lehetett látni. Amint a sátrak mögöttem eltűntek a ködben, mintha a semmiség közepén volnék. A jégen keményen ráfagyott fehér hó, köröskörül fehér köd, mágnestű nélkül igazán bolondság lett volna elindulni. Csak a szél tájékoztatott, mert egyenesen északról fújt. Az erős szél miatt előre hajolva, szememet a jégre függesztve, nehezen haladtam előre a vihar miatt, de sietnem kellett. Egyszerre zavaros hangokat hallok s fenn a levegőben egy csomó madarat látok szállni, talán varjak… nem! Ezek a halászok voltak! De ebben a ködben, szélben az ember még a vízszintes iránt való tájékozódást is elveszti. A halászok jöttek sietve, beszélgetve, rajvonalban, hogy megtalálják a sátrakat.

Nagyon örültek, amikor megtaláltak és kértek, hogy siessünk. Az északi partról elszakadt a jég, 10-20 méter széles rianás támadt, s csak úgy tudtak átjönni, hogy egy leválasztott, nagy jégtábla darabbal áttutajoztak. Vakmerő vállalkozás, de tudták, hogy mi a sátraknál veszedelemben vagyunk, okvetlen át kellett jönniök. A nagy köd miatt nagyon féltek, hogy eltévesztik a sátrat, de a szél tájékoztatta őket.
Mire visszaértünk a sátrakhoz, a köd szakadozni kezdett, pompás tavaszi napsugár ömlött végig a ragyogó havon. Amint az emberek a vászonsátrat kiszabadították, a szél kikapta kezükből, s mint a vitorlás szán úgy repült a könnyű, lécvázas alkotmány dél felé. Lehetetlenség volt elfogni! Majd megtaláljuk valahol!

A másik sátrat aztán nem húzni, hanem fékezni kellett, mert azt is vitte volna s az bizony valami túrolásba, vagy a partba ütközve, nagy kárt szenvedhetett volna.
Végre minden baj nélkül, megizzadva érkeztünk Siófokra. Ott a halászokat megdicsérve, megjutalmazva haza küldtem. Az egyik fiatal azt mondta, hogy hazasétálnak a jégen, de az öregebbek kinevették, az már lehetetlen! Körül kellett nekik kerülniök a parton, Kenese felé (az északi parton még nem volt vasút). Felajánlottam, hogy szekereket fogadok nekik, de nem fogadták el, meghálnak Siófokon s kora reggel haza indulnak, estére otthon is lesznek.

Másnap reggel kedves, ismerős zúgásra ébredek föl. Kisiettem a Siócsatorna nyílásához. A Balatonon nem volt egy tenyérnyi jégdarab sem! Szabadon hullámzott, kedvesen morajlottak a hullámok a homokos parton. A partra nagy torlaszokban hányta ki a jeget, de a jég már egészen gyertyás volt, csörömpölve omladoztak a halmazok, amint a Napsugár simogatta fényes testüket.
Az ilyen gyertyásodott jég már nem tesz kárt, ha ki is dobálja a hullám, mert széthull minden ütődésre! És ezen a jégen voltunk még mi tegnap tizenhatan a tó közepén! Még ma is úgy végig fut rajtam a hideg, hogy ennek a derék 15 magyarnak az élete valóban egy hajszálon függött a mi tapasztalatlanságunk miatt!…

 

A Balatonon akár ilyen éles határ is lehet a jég és a víz között (a közelebbi tükörsima jég, messze a hullámzó víz) – Balatonvilágosról az akarattyai és kenesei part 2017. január 6-án – Fotó: Győrffy Árpád

Akit bővebben is érdekel hogyan keletkezett a magyar tenger, mit tudunk a medréről, vízéről, hullámairól, változásairól, élővilágáról, az Cholnoky Jenő Balaton című könyvét teljes egészében elolvashatja a Magyar Elektronikus Könyvtárban.
Aki még több részletre kíváncsi, annak Lóczy Lajos A Balaton földrajzi és társadalmi állapotainak leírása című könyvét ajánlom ugyanonnan.

A 2017. február eleji jéghelyzetről itt található egy képes beszámoló

Balatoni jeges – Még van remény a korcsolyaszezon folytatására

Győrffy Árpád

 

Itt is feliratkozhat a hírlevelünkre

A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező.

Légy te az első hozzászóló a(z) "Amit a balatoni jégről mindenképp tudni kell – látványos képekkel" íráshoz!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


*

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Cookie szabályzat Őszintén szólva mi sem vagyunk szerelmesek a Cookie-ba, mert nem szeretjük, ha olyan dolgokat alkalmaznak velünk kapcsolatban, amivel nem vagyunk teljesen tisztába. De egyszerűen nem tudunk mit tenni ellene, ha működtetni akarjuk az oldalunkat, mert az általunk használt szoftverek, segítő alkalmazások erre épülnek. Néhány ilyen, általunk használt Cookie az egyes szolgáltatások működéséhez nélkülözhetetlen, vannak, amelyek információt, statisztikát gyűjtenek a weboldal használatáról, adatokat elemeznek, hogy segítsenek számunkra, vagy az oldalunk működését segítő, biztosító partnereink számára megérteni, az emberek hogyan használják az online szolgáltatásokat, hogy fejleszthessük azokat. A Cookie-k közül egyesek átmenetileg működnek, és a böngésző bezárása után eltűnnek, de tartósak is megtalálhatók köztük, amelyek a számítógépeden tárolódnak. Ha látogatása során Ön mellőzi a Cookie-k használatát, tudnia kell, hogy a oldal nem fog az elvártaknak megfelelően működni. Ha a számítógépén már megtalálható Cookie-k közül szeretne törölni, kattintson a böngészőben található "Súgó" menüpontra és kövesse a böngésző szolgáltatójának utasításait! Még többet megtudhat a Cookie-król, azok törléséről és irányításáról a www.aboutcookies.org weboldalon!

Bezár