Révfülöp – A Balaton két birodalom határán

Csel és főleg súlyos részegség okozta Hegyesd várának elvesztését 1561-ben

Több érdekes időutazáson vehettek részt az idén a Révfülöpi Téli Esték hallgatói. Volt olyan előadás, amelyikkel a jövőbe, talán meg sem történő eseményekre látogathattak el, másokkal a múltba utazhattak vissza.

 

A nagyközség önkormányzata által az idén már 26. alkalommal megrendezett február végi program résztvevői több más mellett részesei lehettek az olimpiai álomnak, megismerkedhettek a 21. századi agysebészet fantasztikus filmekre emlékeztető világával, és visszamehettek abba a korba, amikor a Balaton vidéke nemhogy három megyéhez, hanem egyenesen két birodalomhoz tartozott.

Az utóbbi utazás kalauza Hangodi László volt, aki a Balatoni végeknek tüköri – Végvári harcok a nyugati Balaton-felvidéken címmel tartott rendkívül érdekes előadást a rendezvénysorozat állandó helyszínén, az Ordass Lajos Evangélikus Oktatási Központban.

Hangodi László történész és jobbról az est házigazdája, Sümegi Gábor önkormányzati képviselő, bizottsági elnök

A hallgatóság egy része

A többi programot is ehhez hasonlóan nagy érdeklődés kísérte

A tapolcai történész, muzeológus Csobánc, Szigliget, Tapolca és Hegyesd várának történetét, az ezeket őrző, védő katonák életét mutatta be a 16. század közepétől a 17. század végéig tartó korszakból kiragadott villanásokkal. Székesfehérvár 1543-as török kézre kerülése volt az pont, amitől kezdve nem volt biztonságos a földművesek élete a Balaton északi partvidékén.

Egykor itt állt Tapolca vára a Nagyboldogasszony templom és az Irgalmas nővérek zárdájának helyén

Egykor itt állt Tapolca vára a Nagyboldogasszony templom és az Irgalmas nővérek zárdájának helyén – fotó Fortepan.hu – 1949

Szigliget vára napjainkban – háttérben a Szent György-heggyel

A korszakban a törökök többször is komoly portyára indultak, hogy megfélemlítsék a lakosságot, rájuk kényszerítsék az adóikat. Sokakat elvittek, mások elmenekültek a nagyobb mezővárosokba, így tűntek el korábban virágzó települések. Ha valaki életben akart maradni és nem akarta rabszíjon elhagyni az otthonát, akkor vállalnia kellett a kettős adózást, hisz a vidék magyar birtokosai ugyanúgy adóztatták tovább. A háború pusztítását mutatja, hogy korábban ötször nagyobb volt településsűrűség ezen a tájon, mint ami a török hódoltság korában, a “kis háborúk sorozatának” eredményeként kialakult.

Csobánc vára a Szent György-hegyről

Ebben a helyzetben a végvárakat és kisebb erődítményeket, merősített kastélyokat, kúriákat oltalmazó lovasok, pattantyúsok, gyalogosok nem csak a közvetlen környezetüket védték, hanem egyben a maradék országot is. Ha ez esetleg nem is tudatosult bennük.
Hangodi László szerint a balatoni, Balaton-felvidéki végvári katonák, várkapitányok között egyaránt volt példátlanul bátor, vagy ahogy fogalmazott: szinte eszetlennek tűnő vitéz katona, vagy egyszerű, együgyű gazember, de hétpróbás gazember is. Ugyanolyan keresztmetszetet készíthetünk az akkori társadalomról, mint amilyent saját korunkban készíthetnénk – mondta.

Beszélt arról is, hogy a hódoltság korának nem csak borzalmas időszakai voltak. Néha szinte már idillikusnak tűnt az élet, amikor az ellenséges katonák bajvívásokkal színesítsék a napjaikat. A részletesen bemutatott személyek közül Gyulaffy László például az ilyen párbajok miatt kapta a versengős könnyűháti lovas vitéz, illetve a magya Achilles titulusokat.

Bajvívás, mint turisztikai látványosság a szigligeti várban

A helyszínek között nem ritkán a Balaton jege is szerepelt, ami egyben a törököknek, illetve a török seregben szolgáló albán és délszláv katonáknak lehetőséget adott az átjutásra a tulsó partról. A bajvívások, avagy a “nagy kacajokkal végződő időmulatók” nem ritkán közös lakomával, ivászattal végződtek, derült ki többek között az előadásból.

Az északi part magyar kézen maradásának biztosítéka a nyugat-balatoni erődítmények mellett a tihanyi, a nagyvázsonyi vár és a balatoni régió legerősebb királyi véghelye a veszprémi vár volt. A százötven év során egyetlen esztendő kivételével, az 1561 áprilisától 1562 áprilisáig terjedő szakaszt leszámítva meg is tartották magyar kézen a Balaton-felvidéket. 1561 áprilisában Hegyesd vára csel és súlyos részegség miatt miatt jutott a török kezére. Amikor egy évvel később visszaszerezték, úgy döntöttek, földig rombolják, hogy többé ne legyenek ilyen problémák miatta.

Ködben a Hegyesd, amin egykor vár trónolt, amíg a várőrség részegsége miatt az ellenség kezére nem jutott

A többi vár későbbi korokban jutott hasonló sorsra, vagy pusztult el lassan magától a védelmi funkció elvesztése miatt.

Ezeket a végvárakat védő férfiemberek sok tekintetben jó példával szolgáltak a maguk korának, de mondhatjuk, a mai kornak is. Azt hogy haza, vagy Isten, nem csak komolyan gondolták, hanem a cselekedeteikben is ott tükröződött. “Minékünk csak egy Magyarország van. Ha ezt elveszítjük, nem adnak érette másikat nekünk” – idézte az egyik sümegi vitézt Hangodi László az előadása végén. Ha sokan közülük névtelenül el is tűntek a történelem süllyesztőjében, akkor is nagyon sokat köszönhetünk nekik – mondta.
Kép és szöveg Győrffy Árpád

 

 

Itt is feliratkozhat a hírlevelünkre

Hasznos lehet!

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Cookie szabályzat Őszintén szólva mi sem vagyunk szerelmesek a Cookie-ba, mert nem szeretjük, ha olyan dolgokat alkalmaznak velünk kapcsolatban, amivel nem vagyunk teljesen tisztába. De egyszerűen nem tudunk mit tenni ellene, ha működtetni akarjuk az oldalunkat, mert az általunk használt szoftverek, segítő alkalmazások erre épülnek. Néhány ilyen, általunk használt Cookie az egyes szolgáltatások működéséhez nélkülözhetetlen, vannak, amelyek információt, statisztikát gyűjtenek a weboldal használatáról, adatokat elemeznek, hogy segítsenek számunkra, vagy az oldalunk működését segítő, biztosító partnereink számára megérteni, az emberek hogyan használják az online szolgáltatásokat, hogy fejleszthessük azokat. A Cookie-k közül egyesek átmenetileg működnek, és a böngésző bezárása után eltűnnek, de tartósak is megtalálhatók köztük, amelyek a számítógépeden tárolódnak. Ha látogatása során Ön mellőzi a Cookie-k használatát, tudnia kell, hogy a oldal nem fog az elvártaknak megfelelően működni. Ha a számítógépén már megtalálható Cookie-k közül szeretne törölni, kattintson a böngészőben található "Súgó" menüpontra és kövesse a böngésző szolgáltatójának utasításait! Még többet megtudhat a Cookie-król, azok törléséről és irányításáról a www.aboutcookies.org weboldalon!

Bezár