Egy hete olvashattak a Balatontippen arról, hogy az Utazáson kiállításon bemutatták annak a nyaralóhajó flottának az első darabját, ami majd a Tiszán és néhány más kapcsolódó vízen fog járni. A cikkben több kérdést is felvetettem a program elindításával, bonyolításával kapcsolatban, amikre közben reagált a programot szervező Mahart.
Felvetéseimre Petényi Mirkó, a Mahart Zrt. Nyaralóhajózási Program kommunikációs igazgatója válaszolt. Hogy ne kelljen a válaszok és a korábbi írás között ingázni, a reagálás érintett része előtt dőlt betűs szöveggel szerepeltetem a problémák felvetését, illetve egy helyen a kiegészítésemet.
– …hogy a fenébe dönthetett úgy valaki, és hogyan fogadhatta el azt az aktív kormánybiztos, hogy dízel hajtású hajókat vegyenek egy ilyen programhoz. Az utóbbi években sorra állítják le a dízel hajtású járművek gyártását, miközben az elektromos hajtás nem csak az autóknál, hanem a vízijárműveknél és elfogadottá, megbízhatóan használhatóvá vált. És most pont egy ilyen természetközeli turisztikai attrakciónál jut valaki arra, hogy a közösből kivett jelentős pénzt dízelekre költi a természetjáráshoz?!
A projektben megvizsgáltuk az elektromos hajtású hajók beszerzésének a lehetőségét. Sajnos technológiailag nem megoldott még, hogy ezek a közel 10 tonnás hajók elektromos meghajtással biztonságosan és megbízhatóan üzemeltethetők legyenek folyami használatnál. Európa-szerte kizárólag Elzász egyik csatornáján (tehát sodrás és szintváltozás nélküli, kiépített meder mentén) dolgozik egy pár elektromos nyaralóhajó. Természetesen a kérdésről konzultáltunk a nyaralóhajókat gyártó cégekkel, és ezen megbeszélések eredményeként erre a folyószakaszra nem javasolták, sőt nem is vállalták, hogy elektromos hajókat szállítsanak. Tegyük hozzá, ezeken a hajókon már így is 8 db akkumulátor üzemel, egy tisztán elektromos meghajtású hajóhoz a plusz akkumulátorok beépítése tovább növelné a hajó súlyát, míg a teljesítménye illetve az egy feltöltéssel megtehető távolság csökkenne.
– Érthetetlen az is, hogy egy ilyen nagy, és talán hosszú távra szóló fejlesztésnél hogyan lehetett külföldi szállítót választani, amikor az egyik cél a hazai hajóépítés megerősítése volt. Ráadásul több itthoni cég már ma is jó színvonalon dolgozik ezen a területen. Tudom, a versenysemlegesség… De az lenne a legkisebb trükközés ebben az országban, ha kicsit a hazai ipar mellé állnánk, vagy legalább nem nyomnánk le egy ilyen ügyben.
Magyarországon jelenleg nem készülnek nyaralóhajók, nincs olyan cég, amely rövid határidővel, megfelelő minőségben képes lett volna leszállítani 20 darab nyaralóhajót. A beszerzendő hajókat egy 35 éve nyaralóhajógyártással foglalkozó cég gyártja, amely amellett, hogy gyártó, üzemeltet is saját flottát, így szakértelme megkérdőjelezhetetlen. Továbbá nagyon fontos szempont, hogy nem csupán hajókat szerez be a Mahart Zrt., hanem egyben a Nicols cég által üzemeltetett foglalási rendszert és a hozzá tartozó ügyfélkört is. Amint a magyarországi útvonal elkészül, be fog kerülni a Nicols 30 ezer ügyfelet tartalmazó adatbázisába, kiajánló rendszerébe, így azok a turisták, akik ezen a cégen keresztül foglaltak hajót, közvetlenül tudnak foglalni Magyarországra. Így a külföldi értékesítéssel a Mahartnak gyakorlatilag nem kell foglalkoznia, azt a francia cég végzi. Az új magyar helyszínt többnyelvű honlapon, sok nyelvű prospektusokban, több száz külföldi ügynökség és utazási iroda fogja foglalni honpolgárainak az Egyesült Államoktól Ausztráliáig, Svédországtól Ausztriáig.
(Magyarországon több cég foglalkozik nyaralásra is alkalmas – hálókabinokkal, fürdővel felszerelt elektromos hajók gyártásával. Én öt évvel ezelőtt egy kisebb, 1,7 tonnás, három hálóhelyes hajóval “nyaraltam körbe” a Balatont egy egyhetes kirándulással. A hajó viharos szélben, hatalmas hullámoknál is biztonságos volt. Ma már vannak ennél jóval nagyobb, talán folyami feladatra is megfelelő hazai gyártású járművek is. A legnagyobb, amit ismerek, egy 8 tonnás, három hálókabinos, hat fekvőhelyes nyaralóhajó. Az ára hasonló, mint a most vásárolt 20 db 2, 3, illetve 4 kabinos hajó középára.)
– A megnyilatkozások szerint előbb lesznek meg a hajók, mint a megfelelő minőségű és számú kikötők. Ennek ellenére Révész Máriusz nyilatkozata szerint mégis be akarják indítani a szolgáltatást már az idén.
“Révész Máriusz kiemelte, hogy az idén kísérleti jelleggel tíz hajóval elindul a nyaralóhajózás a Tisza-tó, Felső-Tisza vidéken, amely a térség településeinek új turisztikai lehetőséget is jelent. A kikötőfejlesztés csúszása miatt pedig ideiglenes megoldásokat biztosítanak – tette hozzá” – tudósított az MTI február 21-én.
Kikötési lehetőség persze most is van, csak kevés, és igazán nem arra készült, hogy egy a hajózásban teljesen gyakorlatlan személy biztonságosan és kényelmesen naponta leparkoljon többször más-más helyen egy ekkora járművel. A kevés és nem megfelelő kikötő miatt kevesebb lesz az élmény, több lesz a konfliktus, s ez egy új attrakció indításánál nem igazán segíti a hosszútávú sikert.
Nagyon fontos, hogy a szolgáltatás idén még nem indul el. Terveink szerint 2020 májusától lehet bérelni a hajókat. Az idei év a kikötők építéséről, a hajók próbaüzeméről szól. A cél az, hogy jövő évben már egy zökkenőmentesen működő rendszert adjunk át a turistáknak. Pontosan tudjuk, hogy egy jó kezdet kulcsfontosságú a teljes program szempontjából, ezért biztosan nem fogjuk elindítani a szolgáltatást félkész kikötőkkel, megoldatlan problémákkal. A hajók idén tavaszi érkezésének oka, hogy a közbeszerzés gyors és sikeres volt, ráadásul a gyorsaságon felül jobb felszereltségű (pl. 50 helyett 80 lóerős motorral ellátott) hajókat a tervekhez képest 90 millió forinttal olcsóbban tudtuk megvásárolni. Így a nyilvános üzemeltetés kezdetéig több időnk van a hajók tesztelésére, ami a szolgáltatás színvonalának emelkedéséhez járul hozzá.
Az ügy hajózás szabályozási kérdéseket is felvet. Ahogy fent olvasható, a program szervezői szerint a nyaralóhajó hajóvezetői engedély nélkül vezethető. Ez nem is lenne meglepő, ha a Lajtán túlra nézünk, hisz Nyugat-Európában ma is ez a gyakorlat. Nálunk azonban az általános rendelkezések szerint a 7 méternél hosszabb, géppel hajtott vízijárműveket csak megfelelő vizsgával lehet vezetni. A most bemutatott jármű 13,5 méter hosszú és egy ennek megfelelő méretű dízelmotor hatja, így szabályosan nem lehet vizsga nélkül vezetni.
Ha a nyilatkozatokkal ellentétben a hazai hajózási szabályok szerint járnak el, és mégis jogsit kérnek a használathoz, akkor bukják a lehetséges vendégkör jelentős részét.
Persze azt is megtehetik, hogy egy “Lex Nicols-sal” felülírják az eddigi szabályokat, és duplájára emelik az engedély nélkül vezethető járművek hosszát. Ha ezt megtennék, óriási változásokat hozna a Balatonnál. Különösen a bérelhető hajóknak nőne hatalmasra a potenciális felhasználói tábora. Kérdés persze, hogy ezt mennyire lehetne olyan biztonságos keretek között megtartani, ahol sem a hajók, sem az utasok, sem a tó más használói nincsenek indokolatlan veszélynek kitéve.
A magyar Hajózási Szabályzat még nem ismeri a nyaralóhajó fogalmát, ideje, hogy ebben is felzárkózzunk Európához. Ez a meglévő szabályozást ki fogja egészíteni, nem felülírja. A hajóvezetői engedély-mentes nyaralóhajózás (csatornahajózásként vagy lakóhajózásként is ismert) Franciaország, Anglia, Írország, Spanyolország, Portugália, Svédország, Finnország, Hollandia, Belgium, Olaszország, Németország, Kanada és 10 éve már Lengyelország és Csehország kijelölt vízterületein is lehetséges, több ezer kilométer hosszan. Ebből jelentős a folyami szakasz (köztük az Elba, Moldva, Havel, Saone, Rhone, Lot, Meuse, Vecht, Leie stb. folyók). A nyaralóhajók hajóvezetői engedély nélküli üzemeltetése minden nemzeti szabályozás szerint egy arra kijelölt vízterületen lehetséges a megfelelő paraméterű hajókkal (pl. a maximált sebesség 15km/h) és komoly üzemeltetői háttérrel. A Mahart célja, hogy az európai minták alapján, azokat tovább gondolva, nyomkövetési és non-stop diszpécser szolgálattal, szervizautóval, készenléti hajóval tegye biztonságossá a kijelölt folyószakaszokon a nyaralóhajózást. Természetesen mindezt a vízirendészettel folyamatosan szorosan együttműködve tesszük, az épülendő báziskikötőkben a rendőrség számára is biztosítunk irodát. – zárul Petényi Mirkó válasza.
Ahogy korábban írtam, egyik lehetőségnek én is azt gondoltam, hogy egy “Lex Nicols-sal” felülírják az eddigi szabályokat. Az azonban nagyon furcsa lenne, hogy miközben a Tiszán és más északkeleti vizeken 80 lóerős, 13,5 méteres hajókat szabadon lehetne vezetni jogosítvány nélkül, addig a Balatonon, vagy az ország más, akár biztonságosabb vizein marad a hét méteres, 4 kW-os határ. Persze semmit sem lehet kizárni. (Győrffy Árpád)
Ha érdekesnek találta, egy lájkkal, vagy megosztással ajánlja másnak is!
Iratkozzon fel a Balatontipp.hu heti hírlevelére, hogy ne maradjon le semmiről! (Adatvédelmi szabályzatunkat itt olvashatja)
Hat Franciaorszagban eleg szepen hasit a nyaralohajozas – elektromos hajokkal, szval az interjualany nem volt alapis, vagy csak csusztatott jo magyar szokas szerint.
Sehol nem kernek az ilyen tipusu hajokhoz jogsit, ez siman jol van igy
“A magyar Hajózási Szabályzat még nem ismeri a nyaralóhajó fogalmát”. Mert nincs is olyan. Függetlenül a szabályzattól. MINDEN hajó “nyaralóhajó” ha nyaralnak rajta. Az meg, hogy mekkora havariát lehet vele csinálni (merthogy kizárólag ez indokolja, hogy kicsi motorteljesítményű és max 7 m-es csónakokat lehet vezetni szakértelmet igazoló vizsga nélkül) az nemcsak a sebességtől, hanem a tömegtől is függ. TERMÉSZETESEN ha NAGYON akarok, tudok csinálni egy 10 tonnás 7m hosszú csónakot is, de ez marhaság és akkor még ott van a motorteljesítmény korlátozás, amivel egy ilyen méretű hajót nem lehet siklásba hozni, ha meg úszik csak, akkor a vízvonalhossz eleve nem enged meg nagy sebességet, tehát a járatlan hajóvezető se tud vele nagyot havariázni. Mígellenben ezek a 13,5 m-es hajók lesznek minimum 10 tonnásak és a 80 lovas motor bizony tudja tolni 15 km/h-val, azaz akkora mozgási energiája lesz a hajónak, amivel igenis lehet komoly havariát csinálni. A többi blabla meg hogy “lassú hajó”, meg “nyaralóhajó”, a fizika és a hajózási gyakorlat szempontjából teljesen irreleváns fogalmak. 20000 lóerővel és 10000 tonna vízkiszorítással is tudok “lassan” menni, mégis lebontom a kikötőt ha elhibázom a manővert.