Balatoni algák és forintok- avagy hány Balatonunk van? – 1992.10.31.

Az egyszeri intéző nem mert rosszat mondani a rábízott uradalomról, nehogy a gondok miatt az ő munkáját ítéljék majd rossznak. Az elmúlt évtizedek fölkent és önjelölt intézői még rajta is túl tettek, mástól sem szívelték a rossz dolgok felemlegetését. Attól féltek, hogy a hibák kimondásával maga a rendszer kérdőjeleződik meg.

 

A rendszer közben változott, ám az intézők maradtak. Csak most más indokkal akarják elhallgattatni a kritikát mondót. A Balaton hibáit például azért tilos kibeszélni, mert ezzel érveket kap a nyugati sajtó, amelyik enélkül is mindent megtesz a turisták otthontartásáért. Az ilyen, rövid távon gondolkodó intézőket az sem zavarja, hogy a nagy hallgatás közben a tó környezeti állapota egyre romlik, mert a döntéshozók is igaznak hiszik a megszépített képet. Szerencsére vannak másként gondolkodók is, akik úgy vélik, hogy a hibák bevallása része a gyógyításnak.
A gazda önmagában kevés
A napokban egy ilyen közös gyónásra került sor Balatonfüreden. Rosta Sándor, a Balaton Alapítvány ügyvezető igazgatója találkozóra hívta szakértő ismerőseit és a Balatonnal foglalkozó újságírókat. Közösen a Balatonért – fogalmazta meg szándékait már a rendezvény címében.
A minőségi turizmust környezetvédelem nélkül nem tudjuk megteremteni, a környezet megóvásához azonban biztosítani kell a szükséges szervezeti és finanszírozási hátteret – rögzítette az alapfeladatot a találkozó záró előadásában Balogh Ottó, az Országos Idegenforgalmi Hivatal főosztályvezetője.
A szervezeti háttér alakulóban van. Ha a közeljövőben felálló Balatoni Regionális Tanács nem egy újabb gittegylet, vagy a közelállók pénzkijáró helye lesz, hanem a Balatonnak és vízgyűjtő-területének igazi gazdája, akkor ezt a kérdést le vehetjük a napirendről. De mi lesz a finanszírozással!?

Az algák szeretik a foszfort

Dr. Herodek Sándor, a Balaton élővilágát kutató Tihanyi Limnológiai Intézet igazgatója a költségekről is beszélt. Az 1982-es algavirágzás és halpusztulás után meghirdetett kormányprogram 12 év alatt az akkori érték egyötödére akarta lecsökkenteni a Balaton foszfortartalmát, hogy ezzel elvonják a táplálékot a túlságosan elszaporodott algáktól.
Az egyötödös szint elérését közben pénz híján tíz évvel elhalasztották, de elkészült a Kis-Balaton “első üteme”, egy 18 négyzetkilométeres foszfor lerakó medence a Zala folyó balatoni torkolata előtt. Megszüntették a nagy állattartó telepeket. Az északi part keleti felén és a déli part nagy részén regionális csatornahálózatba gyűjtik a szennyvizet, hogy a Balatontól távol a Sióba engedjék.  Mindennek köszönhetően a ’82-es szint felére csökkentették a vízben lévő foszfor mennyiségét, de még ez az eredmény is kevés a minőségi változáshoz. Mint Herodek doktor elmondta, az idei augusztus utolsó napjaiban az algák mennyisége jóval felülmúlta a ’82-es mértéket. Hogy a botrány mégis elmaradt, az csak a szezonvégi időpontnak köszönhető. A már biztonságot nyújtó “egyötödös” foszforszint eléréséhez be kellene fejezni a Kis-Balaton helyreállítását, szennyvízcsatornára kellene kötni minden Balaton-parti vízfogyasztót, egyharmadára kellene csökkenteni a mezőgazdaságból származó foszforterhelést, és meg kellene szűrni a tóba ömlő csapadékvizet. De mindez pénzbe kerül.

Mi mennyi?!

Az elmúlt tíz évben körülbelül 6 milliárd forintot fordítottak a víz minőségének javítására, a következő tizenháromban legalább 2 milliárdra lenne szükség évente. Rejtő Jenővel szólva: ennyi pénz csak számtan példában létezik. No és az idegenforgalom bevételeiben. Hisz csak valutában legalább 50 milliárd forintot nyerünk évente a Balatonból, nem beszélve a feketén gazdát cserélő márkákról és a hazai vendégek forintjairól.
Jó lenne végre már előre nézni, mert ha a foszfor továbbra is jobban csordogál a tóba, mint a környezet javítására fordítható pénz, akkor néhány újabb halpusztulással kombinált algavirágzás miatt lassan vendég nélkül maradnak a szállodák, panziók, kempingek és persze a “zimmer freiek” is.
Dr. Herodek Sándor  szavaival élve: végre túl léphetnénk azon az ősi magyar szokáson, hogy “életünket és vérünket” mindig felajánljuk a hazáért, de a “zabról” – tehát az anyagi áldozatról – hallani sem akarunk.

Győrffy Árpád  – 1992.10.31

Ha érdekesnek találta, egy lájkkal vagy megosztással ajánlja másnak is!

 

Iratkozzon fel a Balatontipp.hu heti hírlevelére, hogy ne maradjon le semmiről! A feliratkozással hozzájárul adatainak a hírlevél küldéséhez szükséges kezeléséhez.(Adatvédelmi szabályzatunkat és tájékoztatónkat itt olvashatja)

Hasznos lehet!

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Cookie szabályzat Őszintén szólva mi sem vagyunk szerelmesek a Cookie-ba, mert nem szeretjük, ha olyan dolgokat alkalmaznak velünk kapcsolatban, amivel nem vagyunk teljesen tisztába. De egyszerűen nem tudunk mit tenni ellene, ha működtetni akarjuk az oldalunkat, mert az általunk használt szoftverek, segítő alkalmazások erre épülnek. Néhány ilyen, általunk használt Cookie az egyes szolgáltatások működéséhez nélkülözhetetlen, vannak, amelyek információt, statisztikát gyűjtenek a weboldal használatáról, adatokat elemeznek, hogy segítsenek számunkra, vagy az oldalunk működését segítő, biztosító partnereink számára megérteni, az emberek hogyan használják az online szolgáltatásokat, hogy fejleszthessük azokat. A Cookie-k közül egyesek átmenetileg működnek, és a böngésző bezárása után eltűnnek, de tartósak is megtalálhatók köztük, amelyek a számítógépeden tárolódnak. Ha látogatása során Ön mellőzi a Cookie-k használatát, tudnia kell, hogy a oldal nem fog az elvártaknak megfelelően működni. Ha a számítógépén már megtalálható Cookie-k közül szeretne törölni, kattintson a böngészőben található "Súgó" menüpontra és kövesse a böngésző szolgáltatójának utasításait! Még többet megtudhat a Cookie-król, azok törléséről és irányításáról a www.aboutcookies.org weboldalon!

Bezár