Balatoni viharjelzés – Kevesebb erős vihar volt, de nőtt a jelzések hossza

Balatoni viharjelzések 2016-ban az OMSZ adatai szerint

A Balatonnál a 2016-os viharjelzési szezon idején csökkent az erős viharok száma az előző évekhez képest, ugyanakkor a keleti medencében 3 százalékkal, a középső medencében egy százalékkal, a nyugati medencében két százalékkal növekedett a viharjelzések fenntartási ideje – derül ki többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) szezonzáró sajtóanyagából.

 

Az OMSZ minden évben április 1-től október 31-ig üzemelteti a balatoni és a velencei-tavi viharjelzések meteorológiai kiszolgálására a vihar-előrejelző szolgálatot egy belügyminiszteri rendelet alapján. A viharjelzést és a riasztást a lakosság és az üdülőközönség részére a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) fényjelző rendszere biztosította.

Az OMSZ siófoki viharjelző obszervatóriuma

Az OMSZ siófoki viharjelző obszervatóriuma

A Balatonnál nyugati medencében 122 I. fokú, 92 II. fokú, a középső medencében 117 I. fokú, 93 II. fokú, a keleti medencében 115 I. fokú és 96 II. fokú viharjelzést adtak ki. A nyugati medencében 2012, a középső medencében 1931, a keleti medencében 1929 óra volt az összesített fenntartási idő. A korábbi évhez képest a nyugati medencében két százalékkal, a középső medencében egy százalékkal, a keleti medencében három százalékkal  növekedett a viharjelzések fenntartási ideje.

A viharjelzések összes időtartama a Balaton három medencéjében hónapok szerint

A viharjelzések összes időtartama a Balaton három medencéjében hónapok szerint

Az OMSZ szerint a 2016. évi viharjelzési szezon időjárásának főbb jellemzői az alábbiak voltak.

Az erős viharok száma az előző évekhez képest csökkent. A Balatonnál idén 5 napon mértünk 90 km/h-t meghaladó szélsebességet, négy nappal kevesebbszer mint 2015-ben. A legnagyobb viharok júliusban érkeztek a tóhoz, a hónapban három napon is volt 110 km/h körüli vagy azt meghaladó szélmaximum.

A legerősebb vihar július 13-án tört a tóra. Ekkor a Dunántúlon nyugatról kelet felé nagy nedvességtartalmú léghullámok haladtak át, melyben kedvező feltételek jöttek létre heves zivatarok kialakulására. Az egyik nagy kiterjedésű szupercellává fejlődött zivatartömb nyugatról indulva a Balaton északi partja mentén vonult végig, majd ráhúzódott a keleti medencére. Hatására kezdetben 90 km/h, majd a keleti medence fölé érve néhol már 128 km/h sebességet is elérő szélrohamok jöttek létre. Másnap a hajnali, kora reggeli órákban hidegfront menti zivatarokhoz kapcsolódóan fokozódott viharossá a szél. A szélmaximum Balatonőszödnél volt 109 km/h.

kekszalagrajt-viharos-felhok-balatontipp-gyorffya

A viharok elvonultával július 14-én délelőtt rajtolt el már biztonságban a 48. Kékszalag vitorlás verseny – a rajt előtti gyülekező idején még sötét felhők takarták délről az eget

 

Az éjszakai vihar nyomai a Kékszalag rajtjának reggelén a Tagore sétányon

Az éjszakai vihar nyomai a Kékszalag rajtjának reggelén a Tagore sétányon

 

Összetört sátortartók, széttépett vásznak a sétányon

Összetört sátortartók, széttépett vásznak a sétányon

 

A hatalmas szél tönkretette Paulovits Dénes, illetve a Pauger Kft. vadonatúj katamaránját is, ami a Kékszalagon mutatkozott volna be

A hatalmas szél tönkretette Paulovits Dénes, illetve a Pauger Kft. vadonatúj katamaránját is, ami a Kékszalagon mutatkozott volna be

A harmadik nagy vihar ugyancsak júliusban, a hónap végén, 31-én érkezett a Balatonhoz. A zivataros hidegfront mentén Szigligetnél erősödött meg a legjobban a szél; itt 111 km/h-t mért az automata. A fentieken kívül még áprilisban és augusztusban haladta meg a szélsebesség a 90 km/h-t. Ekkor a nyugati és a középső medencében mértük a legnagyobb értékeket. A havi átlagos szélsebességet tekintve az április és a május volt a két legszelesebb hónap.

Valami készülődik a Balaton felett

Valami készülődik a Balaton felett

2016-ban a viharjelzési szezon első hat hónapjának átlaghőmérséklete a sokévi átlagnál magasabban alakult: Keszthelyen 1,0, Siófokon 1,9 Celsius fokkal haladta meg az 1961-1990-es évek átlagát.

Az időjárás júniusban és júliusban az átlagosnál melegebb, augusztusban már az átlagosnál hűvösebb volt. Az év legmelegebb napja a Balatonnál június 24-e volt. Ekkor Fonyódon 35,2, Siófokon 35,5 fokig emelkedett a hőmérséklet. Egyben ez volt az egyetlen nap, amikor 35 fok felett alakult a napi maximum hőmérséklet. A 30 fok feletti hőségnapok száma Fonyódon 20, Siófokon 22, ami a sokéves átlag közeli érték. Ugyanakkor ez kb. 20 nappal kevesebb, mint 2015 forró nyarán. A nyári hónapok átlaghőmérséklete Siófokon 22,1, Keszthelyen 20,6 fok volt, ami tavaly nyárhoz képest 1,2, illetve 1,0 fokos csökkenést jelent. A Balaton vize július 30-án melegedett fel a legjobban, a napi maximum 28,5 fok volt (1 m mélységben). A hűvösebb augusztusban már csak a hónap első hetében lehetett mérni 25 fok feletti vízhőmérsékletet Siófoknál.

A csapadékviszonyokról elmondhatjuk, hogy az áprilistól szeptemberig terjedő időszakban a tó térségében átlagosan 405 mm körüli csapadék hullott. Ez a keleti medencében az átlagot mintegy 20%-kal meghaladó, a nyugati medencében az átlaghoz közelítő érték.

A három nyári hónapban több csapadék hullott a szokványosnál. Az egész Balatonra jellemző 280 mm körüli átlagérték a keleti medencében 44%, nyugaton 24%-os emelkedést jelent a sokévi átlaghoz képest. A legcsapadékosabb nap Balaton-szerte július 13-a volt, amikor többfelé hullott 50-60 mm-t meghaladó mennyiség az átvonuló zivatarokból.

Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitánysággal közösen kiadott közleményből kiderült, hogy a kapitányság hat vízirendészeti rendőrőrsén dolgozó 17 motorcsónaknak, illetve 56 hajóvezetőnek elsősorban nem a fürdőzők adták a munkát. Főleg a szörfösök, vitorlázók és egyéb vízi járműveket használókkal kapcsolatban szükség rendőri intézkedésre, mentésre.

vizirendorok-motorcsonakokkal-balatontipp-gyorffya

A kapitányság munkatársai 2016-ban eddig 132 esetben 311 fürdőzőt, vagy hajózó személyt mentettek ki a vízből. 2016. április 1. és október 28. között 10 ember fulladt a Balatonba. Egyetlen olyan halálos kimenetelű vízi baleset sem történt, amely elmaradt, vagy későn kiadott viharjelzés következménye lett volna – írják az OMSZ és a vízirendészet közös közleményében.

Képek és infografika Győrffy Árpád

 

Itt is feliratkozhat a hírlevelünkre

Légy te az első hozzászóló a(z) "Balatoni viharjelzés – Kevesebb erős vihar volt, de nőtt a jelzések hossza" íráshoz!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


*

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Cookie szabályzat Őszintén szólva mi sem vagyunk szerelmesek a Cookie-ba, mert nem szeretjük, ha olyan dolgokat alkalmaznak velünk kapcsolatban, amivel nem vagyunk teljesen tisztába. De egyszerűen nem tudunk mit tenni ellene, ha működtetni akarjuk az oldalunkat, mert az általunk használt szoftverek, segítő alkalmazások erre épülnek. Néhány ilyen, általunk használt Cookie az egyes szolgáltatások működéséhez nélkülözhetetlen, vannak, amelyek információt, statisztikát gyűjtenek a weboldal használatáról, adatokat elemeznek, hogy segítsenek számunkra, vagy az oldalunk működését segítő, biztosító partnereink számára megérteni, az emberek hogyan használják az online szolgáltatásokat, hogy fejleszthessük azokat. A Cookie-k közül egyesek átmenetileg működnek, és a böngésző bezárása után eltűnnek, de tartósak is megtalálhatók köztük, amelyek a számítógépeden tárolódnak. Ha látogatása során Ön mellőzi a Cookie-k használatát, tudnia kell, hogy a oldal nem fog az elvártaknak megfelelően működni. Ha a számítógépén már megtalálható Cookie-k közül szeretne törölni, kattintson a böngészőben található "Súgó" menüpontra és kövesse a böngésző szolgáltatójának utasításait! Még többet megtudhat a Cookie-król, azok törléséről és irányításáról a www.aboutcookies.org weboldalon!

Bezár