Április 1-én ismét elindul a viharjelzés a nagy tavainkon, így a Balatonon is – jelentették be az érintett szervezetek képviselői szerdán a rendszer rövid tesztelésével egybekötve a siófoki partok előtt.
A fórumot házigazdaként Dobai Sándor vezette, akinek a Rádiósok Országos Egyesülete elnökeként harmic évvel ezelőtt meghatározó szerepe volt a korszerű balatoni viharjelzőrendszer kialakításában. A ma már Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesületként (RSOE) működő szervezet azóta is részt vesz a hálózat működtetésében. (Erről bővebben a cikk végén a balatoni vigarjelzés eddigi történetének rövid összefoglalójában.)
Dobai Sándor, akinek meghatározó szerepe volt a korszerű balatoni viharjelzés megteremtésében
A viharjelző rendszer jelenlegi helyzetéről Bartók Péter tűzoltó ezredes, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) gazdasági főigazgató-helyettese adott tájékoztatást szerdán. Mint elmondta, az üzemeltetés mellett a fejlesztés is az OKF és az RSOE közös munkájával valósul meg. A Balatonon működő 31 fixen telepített és 15 “mobil” viharjelző állomást kiegészíti egy 60 rádióból álló zárt célú rádiós rendszer és a vízirendészetnél elhelyezett monitoring egység. Az utóbbi években megkezdődött a fényjelző egységek korszerűsítés, a régebbi típusú izzókat szabályozható és energiatakarékos LED-es egységekre cserélik.
Bartók Péter ezredes a fényjelző rendszer korszerűsítéséről is beszélt
A Balaton Tihanytól keletre eső medencéjében már 14 állomást átalakítottak át LED-es világításra, és a tervek szerint az ősszel elvégzik a cserét Balatonakaliban, Zánkán, Révfülöpön és Ábrahámhegyen is. Felmerült az is, hogy keleti-medence közepére egy “úszó” viharjelző állomást állítanak fel, amit akkumulátorról táplálnának. Ugyancsak foglalkoznak azzal a lehetőséggel is, hogy nagyobb strandokon bójákra épített jelzőegységeket telepítenének.
Bartók Péter elmondta azt is, hogy a tihanyi és a siófoki fényjelző egységre az interneten követhető webkamerákat telepítenek, hogy ezzel is segítsék a tájékozódást.
A siófoki kamera képe – lehet, hogy még (vagy már) áll
A tihanyi kamera képe
A következőkben Tölgyesi László, az Országos Meteorológiai Szolgálat főosztályvezetője beszélt munkájukról. Mint elmondta, az idén további információkkal bővítik a balatoni időjárással foglalkozó internetes oldalukat. A várható szél mellett a hőmérsékletet, a hullámmagasságot, a várható esőt és persze a viharjelzés szintjét is követni lehet majd térképes ábráikon.
Tölgyesi László az Országos Meteorológia Szolgálat Balatonnal kapcsolatos munkájáról beszélt
Pénteken délutánra várható hőmérsékleti viszonyok a Balatonnál az OMSZ előrejelzése szerint
Tölgyesi László beszélt arról is, hogy egy a siófoki obszervatórium mellett tervezett építkezés miatt veszélybe kerülhet az állomás működésének reprezentativitása. Amíg az ott elhelyezett eszközök mostanáig jellemzően a balatoni időjárás változásait rögzítették, a környezet jelentős átalakítása miatt romlanak ennek feltételei. Ez pontatlanabbá teheti veszélyjelzések készítését és ellehetetleníti az éghajlatváltozás kapcsán hosszú távon rögzített adatok korrekt összehasonlítását.
Az obszervatórium megfelelő működéséhez szükséges védett terület határa – A témáról korábban Viharjelzés Balaton – Az alapoknál sérülhet a rendszer címmel olvashattak a Balatontippen
Mindkét előadó beszélt információs szolgáltatásukhoz készített mobilalkalmazásukról. Mint egyikük térfásan meg is jegyezte, mindenki a saját gyerekét dicséri. Ezzel én sem vitatkoznék. Problémám legfeljebb a személyes adataim túlzott használatával, illetve az adataim nem megnyugtató védelmével van.
A vízirendőrök munkájáról, helyzetéről Horváth László rendőr ezredes beszélt. A Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság vezetője többek között elmondta, tavaly országosan 111 személy fulladt víze, közülük 11 a Balatonba. Hasonló volt a balatoni vízbefulladások száma egy évvel korábban is, amíg 2014-ben 8 személy vesztette életét a Balatonban. Az esetek többsége a déli parton történik, az érintettek háromnegyede férfi. Az ezredes a vízirendőrök által elvégzett tavalyi életmentések számát 321-re tette.
Mint Horváth László tájékoztatójából kiderült a vízbe fulladók háromnegyede férfi a Balatonnál
Horváth László elmondta azt is, hogy tavaly 13 működőképes kisgéphajóval dolgoztak. Az idei szezonra több kisgéphajón végeznek felújítást, többek között két Hamilton Jet hajót is rendbe hoznak.
Korábbi kép az egyik Hamilton Jetről
Már megvásároltak és használatba is vettek két Zodiac Pro 500-as mentőhajót, valamint az vizes vb-hez kapcsolódóan beszerzésre kerülő 10 új kisgéphajó közül is öt a Balatonra kerül.
A Zodiac Pro 500 gyári bemutató filmje
A felújításoknak, beszerzéseknek köszönhetően az idei szezonban 26 kisgéphajóval látják el a munkát. Kiemelkedő feladatuk lesz az vizes vb biztosítása.
Horváth László köszönetet mondott a Balaton biztonságos használatáért létrejött együttműködésben résztvevő többi szervezetnek. Külön is megköszönte Dobai Sándor kitartását és a fórumról távol lévő dr. Horváth Ákos siófoki obszervatóriumvezető meteorológus elhivatott munkáját.
Balatoni viharjelzés – Kevesebb erős vihar volt, de nőtt a jelzések hossza
http://www.balatontipp.hu/balatoni_hirek/balatoni-viharjelzes-kevesebb-eros-vihar-volt-de-not-a-jelzesek-hossza/
A Balatonnál korábban használt rakétás, kosaras viharjelző eszközök helyett éppen harminc évvel ezelőtt építették ki a villogófényes viharjelző hálózatot a Bodeni-tónál működő rendszer mintájára.
Viharjelző kosár félárbócon – I. fokú jelzés a balatonföldvári mólón 1975-ben – Fotó: Fortepan.hu, Balázs Lajos
A balatoni rendszer az indulásnál 24 fényjelző berendezésből állt, ezek száma mára 31-re nőtt, a 15 mobil állomással együtt gyakorlatilag megduplázódott.
A viharjelzést az Országos Meteorológiai Szolgálat siófoki viharjelző obszervatóriuma adta ki, ami mellé később belépett az OMSZ fővárosi központja. Az előrejelzési szintet a Rádiósok Országos Egyesülete által három évtizede létrehozott balatoni rádiós háló, a Balatrönk segítségével továbbítják a fényjelző állomásokhoz. Az állomásokat 2000 óta az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság üzemelteti.
A viharjelzőrendszer egyik lámpája a füredi Hotel Marina tetején
A rendszer az indulásnál minden évben május elejétől szeptember végéig működött, de a vitorlázók és főleg a horgászok miatt később két hónappal megnyújtották az időszakot, ma már április 1-től október végéig készítenek előrejelzéseket és működtetik a rendszert. Az előrejelzések készítésébe, továbbítása az utóbbi időben a Velencei-tóra, a Tisza-tóra és a Fertő-tóra is kiterjed – a Balatonnal együtt 55 állomással. Az ezredforduló idején a fényjelzők mellett hangágyúk telepítésével akarták bővíteni a balatoni rendszert, de erről később leálltak.
A viharjelzőrendszer sémája
Az OMSZ egyre jobb számítógépeinek köszönhetően az utóbbi évtizedekben megbízhatóbbá váltak az előrejelzések. Nagy előrelépés volt 2012-ben, hogy amíg korábban két területként kezelték a Balatont, bevezették a három medence szerinti előrejelzést.
A három medencére épülő viharjelzés a ROSE oldalán
Az új felosztással egy Keszthelytől Badacsonyig tartó nyugati, egy Badacsonytól Tihanyig tartó középső és egy Tihanytól Keneséig tartó keleti medence jött létre. Az új rendszerrel egyes területeken csökkenthették a korlátozások idejét, illetve a feleslegesen elrendelt korlátozások számát.
A balatoni viharjelzésről, a viharjelzések idejére előírt szabályokról, a mentésről, elsősegélyről itt olvashatnak
Balatoni viharjelzés – Kevesebb erős vihar volt, de nőtt a jelzések hossza – 2016-os összegzés
Kép és szöveg Győrffy Árpád
Itt is feliratkozhat a heti hírlevelünkre
