Balatoni iszapcsapda összeesküvés-elméletekkel

Akár teljesen bele is ragadhatunk a balatoni iszapba

Az idén szokatlanul korán bekerült a sajtóba a balatoni strandolás ügye a délnyugati partoknál hirtelen megnőtt iszapmennyiség miatt. Válasz egyelőre nincs a radikálisnak tűnő változásokra. 

 

Április végi terepszemlénken mi az alábbi helyzetet találtuk.

A bejárt rész strandjai térképen

A képeket azokon a strandokon készítettem, ahol a partról is láthatóan megjelent az iszap. Ez persze nem jelenti azt, hogy a többin ne találhatnánk közel hasonló helyzetet, ha be is mennénk a vízbe.

Balatonfenyves-alsó

 

Balatonmáriafürdő – Temető utcai – vagy más néven Hullám utcai – strand

 

Balatonmáriafürdő – Őrház utcai strand

 

Balatonmáriafürdő – Őrház utcai strand

 

Balatonmáriafürdő – Szabadság utcai strand. A képen is látható horgász szerint itt is 30-40 centivel vastagodott az iszap a nádasban

 

Természetesen most is lábra kaptak különböző összeesküvés-elméletek. A bátrabbak egyenesen azt mondják, hogy a balatonfenyvesi vitorláskikötő építői uszályokkal hordták a tó közepébe az iszapot, ahonnan az áramlás Máriára vitte.
Az óvatosabbak is a vitorláskikötőt okolják, de közvetlen okként csak azt róják fel, hogy a közel ötszáz méterre benyúló mólószárak megváltoztatták a balatoni áramlásokat, aminek eredményeként több iszapot raknak le Máriánál.

A főbűnösnek tartott balatonfenyvesi félkilométeres mólószárak egyike

 

Hogy így van-e, nem tudom. De talán a fentiek ellen szól, hogy nem a kikötő építése óta jelentkeztek csak ezek a folyamatok. Én Fenyvesalsón 2009-ben és 2010-ben is hasonló állapotokat találtam.

Balatonfenyves-alsó 2009

 

2009-ben 94 centiméteres volt a Balaton átlagos vízszintje, az év folyamán 74 és 117 centiméter között váltakozott. Februártól július közepéig végig 100 centiméter felett, márciusban és áprilisban 110 centiméter felett volt a szint.

Balatonfenyves-alsó 2010

 

2010-ben 114 centiméter volt a Balaton átlagos vízszintje, 88 centiméteres minimum és 129 centiméteres maximum között váltakozva. Februárban 100 centiméter felett, március és augusztus között végig 110 centiméter felett volt a szint, június elejétől július elejéig végig meghaladta a 120 centimétert.

Nekem is van kedvenc összeesküvés-elméletem, de ez a magasan tartott vízszintet, illetve azokat okolja, akik egyes tengeri merülésű vitorlások tulajdonosainak kedvéért feszített tükrű medencét csináltak a Balatonból.
Ez az elmélet úgy szól, hogy a magasabb vízszint miatt a marás fölötti sekély részen jóval nagyobb hullámok képződnek, amik ezért nem rakják lesz a tó belseje felől hozott iszapot az első kiemelkedő szakasz után, hanem kiviszik a partig.

Balatonfenyves Központi szabadstrand 2012 – a fiúk kihasználták, hogy a hullámok sok iszapot raktak le a kiemelkedő homokpad és a part között húzódó mélyebb részbe

 

Persze ez is csak egy elmélet, amit elfogulatlan, nem felülről, hanem belülről vezérelt szakembereknek kellene ellenőrizni, ahogy a többi elképzelést is.

Szakembereknek kellene megvizsgálni azt is, mi írható a belső mederkotrások leállításának számlájára.

A Keszthelyi öbölben 1992-ben kezdődtek a kísérleti jellegű, majd 1995-ben az üzemi rétegkotrások az uniós pénzből (PHARE) vásárolt berendezéssel, Zsuzsával. A cél persze nem a strandok iszapmentesítése volt, hanem az algák táplálékának utánpótlását próbálták csökkenteni a Zalával érkező iszap egy részének eltávolításával.

Zsuzsa, a vékonyréteg-kotró. Egy éve egy alsóörsi kikötőben találkoztam vele

 

A korábbi, vastagabb rétegre kiterjedő mederkotrásokkal 2002 végéig mintegy 5,4 millió köbméter mederiszapot távolítottak el. Ebből a Zsuzsával elvégzett vékonyréteg-kotrások mennyisége mintegy 1.6 millió köbméter volt. 2002-ben anyagi okok miatt, de tudományos eredményekre is hivatkozva leálltak a kotrásokkal. Ez az algák mennyiségében talán nem okozott jelentős változást, de a többi ott maradó iszap biztosan megjelenik valahol.

Ahogy a levegőből is bőven lehet utánpótlás. Lóczy Lajos munkatársaival már korábban kimérte, mennyi terhelést kap a Balaton felülről.

“Vízzel telt kád állott a tutaj közepén, amelyben a belehullott porból finom iszap ülepedett le. Az iszap gondos leméréséből kiszámítottam, hogy évente 0’57 mm vastagon, köbdecziméterenként 960 gm súlyú por hullott átlagosan két év alatt a Balatonba. Ez 0’353 m vastag, köbdecziméterenként 1600 gm súlyúnak meghatározott kemény fenékiszapnak felel meg.
Ebből kiszámítható, hogy a Balatonfenék átlag 3’8 m vastagságra becsült mostani iszapja 8421 év alatt keletkezett a belehullott porból“- írta a Balatonról szóló könyvében.

Az akkori mérésnél bizonyára ma nagyobb számokat kapnánk. A motorizáció, a növényborítás csökkenése és a sűrűbben érkező afrikai homokfelhők ezt valószínűsítik.

A lényeg, hogy ma hiányoznak a megbízható válaszok. Pedig ha megoldani nem is tudjuk az ügyet, legalább meg kellene értenünk, hogy olyant ne tegyünk, amivel magunk okozunk újabb gondokat magunknak.

Az biztos, a legrosszabb az lenne, ha iszapba dugnánk a fejünket, vagy hagynánk, hogy hamis válaszokkal iszapba nyomjanak bennünket.
Kép és szöveg Győrffy Árpád

Későbbi cikkünk az ügyről – Balatonmáriafürdő – Nem lesz iszapfürdő a strandokon

 

Itt is feliratkozhat a hírlevelünkre

Légy te az első hozzászóló a(z) "Balatoni iszapcsapda összeesküvés-elméletekkel" íráshoz!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


*

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Cookie szabályzat Őszintén szólva mi sem vagyunk szerelmesek a Cookie-ba, mert nem szeretjük, ha olyan dolgokat alkalmaznak velünk kapcsolatban, amivel nem vagyunk teljesen tisztába. De egyszerűen nem tudunk mit tenni ellene, ha működtetni akarjuk az oldalunkat, mert az általunk használt szoftverek, segítő alkalmazások erre épülnek. Néhány ilyen, általunk használt Cookie az egyes szolgáltatások működéséhez nélkülözhetetlen, vannak, amelyek információt, statisztikát gyűjtenek a weboldal használatáról, adatokat elemeznek, hogy segítsenek számunkra, vagy az oldalunk működését segítő, biztosító partnereink számára megérteni, az emberek hogyan használják az online szolgáltatásokat, hogy fejleszthessük azokat. A Cookie-k közül egyesek átmenetileg működnek, és a böngésző bezárása után eltűnnek, de tartósak is megtalálhatók köztük, amelyek a számítógépeden tárolódnak. Ha látogatása során Ön mellőzi a Cookie-k használatát, tudnia kell, hogy a oldal nem fog az elvártaknak megfelelően működni. Ha a számítógépén már megtalálható Cookie-k közül szeretne törölni, kattintson a böngészőben található "Súgó" menüpontra és kövesse a böngésző szolgáltatójának utasításait! Még többet megtudhat a Cookie-król, azok törléséről és irányításáról a www.aboutcookies.org weboldalon!

Bezár