Balatonfüred – Dürer és Jovánovics a Vaszaryban

Jovánovics György Liza Wiathruck maszkja a füredi kiállításról

Élőben találkozhatunk a történelemkönyvek középkort bemutató illusztrációival, a művészettörténeti kiadványok 15-16. század fordulójáról szóló lapjaival és megismerkedhetünk a magyar kortárs képzőművészet egyik sok színű alkotójával balatonfüredi Vaszary Galériában.


A különleges élményekben két neves alkotó egymással párhuzamosan megrendezett kiállításán lehet részünk. Egyikük, a közékori grafika kimagasló alakja, a magyar származású Albrecht Dürer, akinek fa- és rézmetszeteiből állítottak össze egy rendkívüli válogatást. Reprezentatív anyaggal mutatkozik be a modern magyar képzőművészet egyik meghatározó alakja, Jovánovics Györgynek is, akinek szobraiból, fotóiból, grafikáiból, tárgyaiból, valamint a pályáját meghatározó elődöknek és tanítványainak alkotásaiból állítottak össze gazdag anyagot.

A két rendkívüli kiállítás március 19-én nyitották meg. A galéria több termét is zsúfolásig töltő érdeklődőknek Cserép László, az intézmény társigazgatója, az önkormányzat irodavezetője beszélt a kiállítások létrehozásáról, és mondott köszönetet a Dürer-anyagot biztosító Szépművészeti Múzeumnak, illetve a munkában közreműködőknek, köztük két művészettörténész kurátornak, a Dürer kiállitást rendező Bodnár Szilviának és a Jovánovics kiállítást gondozó Mélyi Józsefnek. Külön is köszöntötte Jovánovics Györgyöt, valamint a kiállításon szereplő tanítványait.

Jovánovics György (balról), Mélyi József és Bodnár Szilvia a megnyitón

 

A két kiállítást Földényi László, a Színház és Filmművészeti Egyetem tanszékvezetője ajánlotta az érdeklődők figyelmébe

 

A nürnbergi festő és grafikus, Albrecht Dürer (1471-1528) monografikus kiállítását a Vaszary Galéria B-épületének lesötétített fölszinti termében rendezték meg. A Szépművészeti Múzeum több mint kétszáz darabos Dürer gyűjteményéből 83 fa- és rézmetszetet válogattak össze “Pusztán fekete vonalakkal” címmel.

Átjáró a Jovánovics kiállításból a Dürer tárlatba – Dürer jellegzetes szignójából Jovánovics György készítette a félévezredet összekapcsoló, áthidaló látványzsilipet

Mint Bodnár Szilvia, a kiállítás kurátora elmondta, Dürer ötvösmesterként dolgozó apja a magyarországi Gyula környékéről, az egykori Ajtósról származott. Dürer is tőle kapta az első képzését az apai ötvösműhelyben. Ezt a tudást kamatoztatta a rézmetszet-technika virtuóz elsajátításakor, de a fametszés területén is újat alkotott, és vasmaratással is kísérletezett.

Dürer művei a grafikusművészet történetének egyik csúcspontját jelentik, mind a technikai virtuozitása, mind a témáinak változatossága szempontjából. A Vaszary Galériában a művész legjelentősebb réz- és fametszetei, valamint vasmaratásai láthatók.
Dürer műveiből legutóbb 1971-ben, születésének ötszázadik évfordulóján volt olyan kiállítás, ahol sokszorosított grafikáinak ilyen széles skáláját meg lehetett ismerni, mint most a Vaszary Galériában.

A tárlaton szerepelnek Dürer nagy hatású fametszet-sorozatai: az Apokalipszis (1498) 16 lapja, a Nagy Passió (1496-1510) 11 jelenete és a 20 lapos Mária élete (1502-1510) sorozat, a későbbi fameszetek közül pedig I. Miksa császár portréja (1519), az Orrszarvú (1515) és a Nagy diadalkocsi (1522).

Dürer: Mária élete sorozat – Mária a holdsarlón (1511)

 

Dürer: Mária élete sorozat – Menekülés Egyiptomba (1504)

 

Dürer: Nagy passió sorozat – Keresztre feszítés (1498)

 

Dürer: Nagy Passió sorozat – Krisztus feltámadása (1510)

 

Dürer: Apokalipszis sorozat – János evangélista mártíromsága (1496/97)

 

Dürer: Férfifürdő (1498)

 

Dürer: I. Miksa császár (1519)

 

Dürer: Sámson és az oroszlán (1497/98)

 

A kiállítás az említett fametszetek mellett válogatást nyújt a művész legkiválóbb rézmetszeteiből is. Szerepel például az 1498-ban készült Herkules a válaszúton, az ugyanekkor metszett allegória, A tudós álma, a Szent Eustachius című, 1501 körüli nagyméretű kompozíció, a századfordulót követően készült Nemesis című rézmetszet, valamint az aránytani kutatások igazi kiteljesedését, az ideális női- és férfi alakot megtestesítő Ádám és Éva című lap (1504).

Dürer: A négy boszorkány (1497)

 

Dürer: A tékozló fiú (1496)

 

Dürer: Ádám és Éva (1504)

 

1505 és 1507 között Dürer újra Itáliában járt, majd Nürnbergbe visszatérve idejének nagy részét grafikai munkákra fordította. Rézmetszet Ouvre-jének csúcsát az 1513-14-ben metszett három lapja: A lovag, halál és az ördög, a Melencolia I és a Szent Jeromos a dolgozószobában képviseli.

Dürer: Melencolia I. (1514)

 

Dürer: A lovag, a halál és az ördög (1513)

 

A tárlatot Dürer késői, mind fa- mind rézmetszet technikával készült portréi zárják, valamint néhány metszetmásolat, amelyek érzékeltetik a nürnbergi mester sikerét és a kortársakra, utódokra gyakorolt óriási hatását – mutatta be az anyagot Bodnár Szilvia kurátor.

Jovánovics György EGY ÖNÉLETRAJZ című kiállítását

a főépületet földszinti és emeleti termeiben rendezték meg, amihez kisebb belsőépítészeti átalakításokat is végeztek, és az egyébként megszokottnál nagyobb figyelmet fordítottak a világítás kialakítására, hogy a monokróm technikára épült alkotások is megfelelően érvényesüljenek.

Mint Mélyi József elmondta, a tárlaton a 76 éves Kossuth-díjas szobrászművész hatvanas években készült korai alkotásaitól kezdve, egészen a külön erre tárlatra létrehozott művek is szerepelnek. A művész munkáinak keresztmetszete mellett megjelennek azok a művek, amelyekből a művész a legtöbbet tanult, és amelyeket azután az egyetemi oktatásban is példaként használt, illetve tanítványai alkotásai. Az önéletrajz mellett a kiállítás így szobrászattörténeti példatárként is szolgál.

Medardo Rosso: Női fej – a házmesternő (1883-84)

 

Bokros Birman Derzső: Kalapos önarckép (1927) – Jovánovics György: Kék “L” betű (1979)

 

Római férfiportré i.e. I. század

Római férfiportré i.e. I. század

 

 A kiállítás egyik kulcsműveként szerepel Jovánovics és egykori tanítványa, Magyarics Tibor közös műve, a Magyarics diplomamunkájának továbbgondolásából született A másik álma című installáció. Jovánovics életrajzában az egyik legfontosabb határvonalat a tanítás megkezdése jelenti, a rendszerváltás idején.

A Széchenyi-teremben felállított installációk

A galéria Széchenyi-termében felállított installációk

 

A másik fontos elem, hogy Jovánovics az egyik 70-es évekbeli kulcsművét, a Liza Wiathruck titokzatos figurájához kapcsolódó műegyüttest “vizuális pedagógiájának” nevezte.

Több installáció kimondottan erre a tárlatra készült, így például az Anyám szekrénye, Az alkimista asztala, illetve a vendégművészekkel közös munkák, a már említett A másik álma (Magyarics Tiborral), Kicsiny Balázs önarcképe, Plágium téka (Kerezsi Nemerével). Számos alkotást pedig ezen a kiállításon láthat először a közönség. Kiállítanak nemzetközi magángyűjteményekből is műveket, melyek között vannak olyan munkák, melyeket ezidáig még csak külföldön mutattak be.

Jovánovics György: Az alkimista asztala (2015)

 

Kicsiny Balázs: Önarckép (2004), Önarckép (2010) – a falon – és Jovánovics György: Kicsiny Balázs önarcképe (2016)

 

A művek meghatározott koncepció szerint vannak elrendezve a termekben. A termek sora a műveket több szempontból is összefüggésrendszerbe helyezi. Egyrészt megjelenik Jovánovics szobrászatának két pólusa, a majdnem teljesen lapos síkrelief, azaz a “papírlapplasztika”, illetve ennek ellentéteként a szobrászat egyik legideálisabb formájához, a gömbhöz közelítő portrészobrok, fejszobrok. Egy másik végigvonuló tematika az anyag és színhasználat, tehát a teljesen fehér gipszszobrok és az ennek ellentéteként megjelenő színes plasztikák, például Nagy Karolina Lisszaboni ágya vagy Jovánovics színes reliefjei, amelyeket ilyen válogatásban még szintén nem láthatott a közönség – beszélt az anyagról Mélyi József kurátor.

Jovánovics György: Hommage á Moholy-Nagy László II. (2000)

 

Jovánovics György: Monokróm relief – szürke, barna, vörös

 

Jovánovics György: Mohácsy Mátyás – portrévázlat (1974)

 

Jovánovics György: Vízipólós férfiportré (1966) – Palmyrai férfiportré a 3. század elejéről

 

Jovánovics György: Fotóterem – részlet

 

Jovánovics György: Fotó-önarckép (2003)

 

Nagy Karolina: Lisszaboni ágy (2009)

 


A Dürer kiállítás csak három hónapig, június 19-ig lesz látható, mivel a fényre kényes alkotások csak ennyi ideig bírják egyszerre károsodás nélkül az egyébként rendkívül korlátozott mértékű megvilágítást.

Részlet a Dürer kiállításból

 

A Jovánovics-anyagot egy hónappal tovább, július 17-ig nézhetik meg az érdeklődők.
Kép, reprodukció, szöveg Győrffy Árpád

 

 

Itt is feliratkozhat a hírlevelünkre

Hasznos lehet!

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Cookie szabályzat Őszintén szólva mi sem vagyunk szerelmesek a Cookie-ba, mert nem szeretjük, ha olyan dolgokat alkalmaznak velünk kapcsolatban, amivel nem vagyunk teljesen tisztába. De egyszerűen nem tudunk mit tenni ellene, ha működtetni akarjuk az oldalunkat, mert az általunk használt szoftverek, segítő alkalmazások erre épülnek. Néhány ilyen, általunk használt Cookie az egyes szolgáltatások működéséhez nélkülözhetetlen, vannak, amelyek információt, statisztikát gyűjtenek a weboldal használatáról, adatokat elemeznek, hogy segítsenek számunkra, vagy az oldalunk működését segítő, biztosító partnereink számára megérteni, az emberek hogyan használják az online szolgáltatásokat, hogy fejleszthessük azokat. A Cookie-k közül egyesek átmenetileg működnek, és a böngésző bezárása után eltűnnek, de tartósak is megtalálhatók köztük, amelyek a számítógépeden tárolódnak. Ha látogatása során Ön mellőzi a Cookie-k használatát, tudnia kell, hogy a oldal nem fog az elvártaknak megfelelően működni. Ha a számítógépén már megtalálható Cookie-k közül szeretne törölni, kattintson a böngészőben található "Súgó" menüpontra és kövesse a böngésző szolgáltatójának utasításait! Még többet megtudhat a Cookie-król, azok törléséről és irányításáról a www.aboutcookies.org weboldalon!

Bezár