Új nádgazdálkodási terv a feszített vízszint által okozott károk ellen is

Ismét pontosan felmérték és besorolták a balatoni nádasokat - Nádsziget a révfülöpi Szigeti strand előtt - Fotó: H. Szabó Sándor

Nem csak a parti közművekben, építményekben, már a víz és a meder minőségében is jelentkeznek a balatoni vízszint állandó magas szinten tartásának negatív hatásai, derül ki az MTI tudósításából, amiben az új nádminősítési térkép elkészültéről adnak hírt. A cikkből kiderül az is, nem adják fel, továbbra is azt gondolják, kézben tudják tartani a természeti folyamatokat.

 

A napokban elkészült a Balaton-parti beruházások hatósági engedélyezéséhez alapdokumentumnak számtó új balatoni nádminősítési térkép, amely várhatóan ősztől válik hatályossá, év végéig pedig megszületik az első balatoni nádgazdálkodási terv. Csonki István, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője az MTI-nek elmondta, az új térkép hatályba lépéséig a 2012-es nádminősítési térkép alapján adják ki a hatóságok a kikötő, partvédőmű, strand és egyéb, nádast érintő beruházásokhoz, illetve nádvágásokhoz az engedélyeket.

 

Az új nádastérképpel pontosan rögzítik, hogy mit lehet, illetve mit nem lehet tenni az érintett nádassal – Balatongyöröki Községi strand – Fotó: H. Szabó Sándor

Az új nádminősítési térkép másfél évnyi munkával, légi felvételek és terepbejárás alapján készült el. A nyár végén Balatonfüreden, Siófokon és Keszthelyen lesz egy egyeztetés a tóparti önkormányzatokkal, amelyen még várható némi pontosítás, majd ezt követően lép hatályba, és válik a hatósági engedélyek alapdokumentumává az új térkép.

Az első-, másod-, és harmadosztályú nádasok védelem alatt állnak, nem vághatók ki, míg a negyed- és ötödosztályú nádasok kivágása a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság bevonásával végzett egyedi vizsgálat után engedélyezhető.
A vízügyi szakember kiemelte, a mintegy 600 négyzetkilométernyi Balaton 235 kilométeres partvonalán 12 négyzetkilométernyi nádterület található, amelynek jelentősége sokszorosan meghaladja területi arányát. A tó megőrzéséért, védelméért szükségessé vált a hosszú távú okszerű nádgazdálkodás kidolgozása, hiszen a nád biológiai, ökológiai szempontból nélkülözhetetlen. Fontos szerepe van a tavi anyagforgalomban, energiaáramlásban és vízminőség-védelemben is.

 

Horgászstégnek, fürdőhelynek kipusztított nádcsíkok a nyaralók és a víz között az ábrahámhegyi parton 2016-ban – Fotó: Google – Digital Globe

 

Így néz ki egy nádason át vágott “magánstrand” illetve horgászhely közelről – Fotó: H. Szabó Sándor

A nádgazdálkodás kidolgozása azért is szükségessé vált, mert a balatoni nádasok ma már nem tudnak maguktól megújulni, mivel a szabályozottá vált vízszint miatt nincs olyan jelentős vízszintingadozás és hullámtevékenység, ami a bomló szerves anyagot, törmeléket ki tudná öblíteni a nádasok belsejéből. Emiatt rothadás jellemezheti, ami számos élőlény pusztulását okozhatja, a bűzös iszap keletkezése mellett – mondta többek között a vízügyi igazgatóság vezetője az MTI-nek.

Csonki István végre konkrétan beszélt arról, hogy milyen természeti  károkat okozhat a Balaton évszázados szakmai tapasztalatok alapján kialakított “üzemeltetési rendjének” átírása. Ezekről a veszélyekről irt az esetleges külső vízpótlás hatásainak vizsgálata idején a Tihanyi Limnológiai Intézetben kutatóként dolgozó Vörös Lajos professzor is egy 2003-as dolgozatában, amiből az alábbiakban idézek.

“A tartósan magas vízszint károkat is okoz

Kevesen tudják, hogy a balatoni tájképhez szervesen hozzátartozó nádasok élő tömegének nagyobb része nem a nádszálakban, hanem a tófenék alatti gyökértörzsekben, az úgynevezett rizómákban van. Ősszel a nádhajtások elszáradnak, értékes anyagaikat leadják a gyökereknek, és a téli elsárgult nádszálak szinte tiszta cellulózból állnak. Félreértés ezért az, hogy a téli nádaratással növényi tápanyagot lehet kivonni a tóból, és ezáltal mérsékelni lehet az eutrofizációt.

A hiánycikknek számító foszforral egyáltalán nem bánik pazarlóan a növény, azt a rizómákban tárolja a tavaszi új hajtások táplálására. A vízzel borított és esetleges szerves anyagban is gazdag üledékben élő gyökértörzsek oxigénellátását viszont az élő nádhajtások biztosítják, aktívan pumpálják a levegőt a gyökérbe. Könnyű belátni, ha mélyebb a víz, akkor a gyökerek ellátásához nagyobb hidrosztatikai nyomást kell legyőzni a növénynek. Ennek pedig nagyon szigorú fizikai határa van. A mélyebb vízben csak úgy képes fennmaradni a nád, ha növény aktív időszakában, nyáron, a vízszint lecsökken, és ily módon a gyökerek “lélegzethez” jutnak. Ha a tavaszi magas vízszintet állandósítanánk, akkor az a nádasok egy részének kipusztulásához vezetne. Ezek után már nem meglepő, hogy a balatoni nádasok is a víz felől pusztulnak, melynek legszembetűnőbb jele az úgynevezett babásodás (csomósodás).

 

Babásodó nádal Alsóörs és Káptalanfüred között 2017 nyarán – Fotó: Győrffy Árpád

Az utóbbi két három év alacsony nyári vízállásai a nádasokra nagyon kedvező hatással voltak, állományuk sok helyen megerősödött. A természet rendje az, hogy a vízállás évszakonként változik, a tartósan magas és stabil vízállás tekinthető természetellenesnek. Nem nehéz belátni azt, hogy a tó üdülési célú használata ezzel ellentétes igényeket támaszt. A Balaton vízszintszabályozásának, esetleg az áhított mesterséges vízpótlásnak ezért nem szabad durván beavatkozni a természetes vízszintváltozási dinamikába, csak a szélsőségeket kell tompítani. Az elmúlt két év nyarán valóban rendkívül alacsony volt a vízállás, ennek néhány deciméteres megemelése természetesen még nem károsítaná a természetet” – írta Vörös Lajos. Az általa említett időszakban 30-50 centiméter volt a Balaton jellemző vízállása.

Két évvel ezelőtt a Tihanyi Limnológiai Intézet munkatársait kérdeztem egy szakmai fórumon, nem érzik-e, hogy a balatoni folyamatokat legjobban ismerő szakemberekként kötelességük lenne nyilvánosan kiabálni, sikoltozni a balatoni vízszint folyamatos magas szinten tartása miatt. Hisz korábban mindig arról beszéltek, hogy a természet nem szereti a feszített víztükröt. A válasz annyi volt, a politika bárhogy is erőlködik, végül a természet fog győzni.
Ezt én sem kétlem, de azt gondolom, nem mindegy, milyen áron.

Győrffy Árpád

 

Iratkozzon fel a heti hírlevelünkre, hogy ne maradjon le semmiről!

A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező.

Légy te az első hozzászóló a(z) "Új nádgazdálkodási terv a feszített vízszint által okozott károk ellen is" íráshoz!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


*

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Cookie szabályzat Őszintén szólva mi sem vagyunk szerelmesek a Cookie-ba, mert nem szeretjük, ha olyan dolgokat alkalmaznak velünk kapcsolatban, amivel nem vagyunk teljesen tisztába. De egyszerűen nem tudunk mit tenni ellene, ha működtetni akarjuk az oldalunkat, mert az általunk használt szoftverek, segítő alkalmazások erre épülnek. Néhány ilyen, általunk használt Cookie az egyes szolgáltatások működéséhez nélkülözhetetlen, vannak, amelyek információt, statisztikát gyűjtenek a weboldal használatáról, adatokat elemeznek, hogy segítsenek számunkra, vagy az oldalunk működését segítő, biztosító partnereink számára megérteni, az emberek hogyan használják az online szolgáltatásokat, hogy fejleszthessük azokat. A Cookie-k közül egyesek átmenetileg működnek, és a böngésző bezárása után eltűnnek, de tartósak is megtalálhatók köztük, amelyek a számítógépeden tárolódnak. Ha látogatása során Ön mellőzi a Cookie-k használatát, tudnia kell, hogy a oldal nem fog az elvártaknak megfelelően működni. Ha a számítógépén már megtalálható Cookie-k közül szeretne törölni, kattintson a böngészőben található "Súgó" menüpontra és kövesse a böngésző szolgáltatójának utasításait! Még többet megtudhat a Cookie-król, azok törléséről és irányításáról a www.aboutcookies.org weboldalon!

Bezár