Balatonfüred – Salvatore Quasimodo Nemzetközi Költőverseny 2013


Balatonfüred – Salvatore Quasimodo Nemzetközi Költőverseny 2013


Balatonfüreden 2013. szeptember 7-én 21. alkalommal adták át a Quasimodo emlékdíjat, a különdíjat és az okleveleket a nemzetközi költőverseny legjobbnak ítélt alkotóinak. A korábbi évekhez hasonlóan az idén 190 költő küldte be magyar nyelvű verseit, összesen közel négyszázat itthonról és több más országból.


A zsűri döntését Cserép László, a nemzetközi költőverseny titkára jelentette be a Vaszary-villa kertjében szombaton délelőtt rendezett irodalmi matinén. Ugyanitt Szőcs Géza kormánybiztos, a Magyar PEN Klub elnöke bemutatta Arnaldo Dante Marianacci Caffé Hungaria c. kötetét, valamint a 2013. évi Janus Pannonius-díjas perzsa költőnő, Simin Behbahani, Elhagyott szentély című kötetét.


 




Alessandro Quasimodo, Arnaldo Dante Marianacci, Szőcs Géza, Szomráky Béla, a rendezvény állandó tolmácsa, Cserép László


 



Quasimodo díjasok 2013


A 400 ezer forintos ösztöndíjjal járó Emlékdíjat Zalán Tibor Kései Berzsenyi-esték című versével nyerte el.


 




Cserép László és Zalán Tibor



A 200 ezer forintos ösztöndíjjal jutalmazott különdíjat Aczél Géza (szino)líra – címszavak egy torzószótárból című verséért ítélte meg a dr. Szörényi László irodalomtörténész vezetésével dolgozó zsűri.


Oklevéllel ismerték a következő 12 pályázót
Géczi János: Fa, (Veszprém )
Matyikó Sebestyén József: Kezdődhetik elölről (Siófok)
Flórián Róbert Szabolcs: Az új Noé látomása, avagy 360 fokos fordulat (Gyergyószentmiklós)
Oláh András: Április bolondjai (Mátészalka)
Dukai Nagy Ádám: Öltöző (Budapest)
Lanczkor Gábor: Új bor (Balatonhenye)
Tóth László: Virág helyett – Flóra emléke (Bratislava)
Zsávolya Zoltán: Magánéden (Budapest)
Gyimesi László: Szél fut fölöttük (Budapest)
Bognár Anna: Leopardi halálára (Budapest)
Oravecz Péter: Lassulás (Budapest)
Papp Imre: Szenvedés (Prága)


 



Zalán Tibor Kései Berzsenyi-esték – elmondja a szerző


 



A két fődíjas vers





Zalán Tibor
Kései Berzsenyi-esték



Régi kedvek merre sodortak évek
s régi évek kedvei merre tűntek
Régi órák versei mind hallgatnak
   s hallgatok én is


egyre többet nappalon s éjeken át
Por borítja asztalomon felejtett
könyveim mind tán csak a vén Horácon
   alszom el olykor


Gazdaságom mind kevesebb örömmel
könyvelem és sort sor alá – hibásan –
körmölök jó dactilusok helyett Lám
   ez a paraszt-lét


Meg ha engem a szerelem megértne
bár elért talán de cseléd a lányka
híva légyen bármikiként papíron –
   Marcsa szegény csak


Őszi estvén éji bogár ha zúg és
friss must lének illata fölszivárog
vén diófám árnyai közt megbontom
   friss rokolyáját
  
és miden kedvem lelohad mint az tűz
s a gyereklélek nagyokat sóhajtván
arrébb táncol bús levelem megírom
   Lollim a címzett


“Én hogy élek azt ne akard már tudni
hű barátném sóhajaimra sóhajt
vissza hozzám küldeni nem kell Vigasz
   hűs tenyeredben


képzeletben könnyeimet fürösztnöm
ujjaiddal játssz a hajamban el még
így maradjunk szárnyas idő fölöttünk
   míg tovalebben”


Szüleim levét sem iszom már kedvvel
néha rám nyit s megmosolyg barátom
az kivel rég víg borozásokkal telt
   estve s a hajnal


Ritkul egyre látogatása – látja
asztalunkra már Zsuzsa asszony a’ bort
pincéből fel kényszeredetten hordja
   lökve elénk csak


És a múzsák hűtlenedettek hozzám
tintatartóm bedugaszolva szárad
messze nézek zúg Boreas s e tájat
   mégse veré fel


többé És hogy életem álorcája
beborult már nem nyitogat rám más sors
várakozni semmire sincs már itt hol
   hallgat a Hét Nő


 



Aczél Géza


(szino)líra – címszavak egy torzószótárból aktatáska


nekem már örökre az marad az aktatáska amelyiket kopott oldalával befelé apám a hivatalból jövet komótosan meglóbálta a súlypontot maga elé talán a kelleténél kissé magasabbra rakva majd hátrafelé a sajgó vállízületre hagyta a lendület visszafogását nincs most terem elemezni a későbbi sok diplomata táskás pojácát mert ő már kezdi elölről a korpuszt szinte sosem látja szomorúan előre tekinget és ha a hepehupás köveken olykor megbicsaklik a lába fájdalmasan alá néz a sóstói úti hársfák alatt de édes volt akkor ez a fáradtan hazaérkező pillanat s bár nem láttam jól a mozgásból tudtam mikor kell szaladni majd a tapintat ideje jött el mivel a jó öreg a dohányzást nehezen tudta abbahagyni s miközben leszokásáról zengett a családi fáma titkon dohány illatú zsebeiből még belefiistölt hazáig kacskaringózva a kossuth utcába szemérmesen rajtam a viszkető pattanások mellé ekkor kezdtek megjelenni a tapintatos jelek melyek családi hálózatokba ágyazódva később az elvárhatónál megértőbbre sikeredtek pedig pöfékelve bűvös táskájában már füstölnivalót kerestem ám ahányszor csak belenéztem riadtan láttam hogy üres


aktív


még a művészeteknek is örök dilemmája miként szóljanak a diskurzusba vissza de utálom ezt a fogalmat tán az egyik legrondább premissza ám illik haladni a korral hisz néhány homályló szakmai kiszólás a textusból olyan mint az alapos bablevesben a füstölt sódar mely nem csak fölstilizálja a levet nevet aki nevet a fazék bonyolult kontaktusában oldalról meg is támogatja a teljesség illúziójává avatja az olcsó étket s ha sikerült netán a mű vagy ha nem az alakítástól messze a tudós szemérem akár az olvasó hiába legtöbbször kalandozni volna jó ám visszahúz a konok szerkezet a durva egyszerűsítések felé tovább már nem megyek hiszen inkább a műbe szorult szerző sorsa mi érdekel kidobható-e a termék önjáróra vagy aktív futkosással menthető e még a selejt melyet nagyjából mindnyájan gyártunk ha van egyáltalán másunk és mikor idők múlásával aláállunk illan el az ember fáradozó kedve a kudarcban talán kevés volt a serteperte ahol meg buzogtak a társak előbb-utóbb ott is kardélre hánytak szinte minden ügyeletes zsenit akkor most ki menekít minket rímfaragókat és kötetlen linket és ki törli le arcunkról a sminket


aktivizál


így az út vége felé már csak a folyamat filozofikus logikája érdekes mikor gyűrött újságlapok döcögő négysorosainak úgy örült a szerző mint egy kisgyerek és vitte szeszektől kótyagosan a hírt az éjszakába ide figyeljetek emberek megmozdult bennem a költő általában legyintettek rá vagy ha ellágyultak a sörtől hümmögtek is a cimborák valami elismerést aztán kezdett már komolyabb lapokban alakulgatni a sikeres feredés oda-odanézegetett a szakma ugyan mit nem mer ez a mihaszna bemászni a klasszikus piacra hol néhány pulttal előbb már igazi apostolok fénylenek majd az első nekem öklömnyi betűknek tűnő petit lábjegyzetek és az ólomtól kissé maszatos korrektúra s ha a kezdő kötet még nem is volt bőrbe nyúzva ott virított elől a tömött könyvtárak polcain hisz poézisból akkor még becsülték a kicsit korosodván persze ez a tudat mind gyakrabban kihagyott lapályos tekintetem mögé gyakran mások szóltak be költő vagyok nem csak fogyasztó mára már töredezik a szellemi kép olyan mint egy rosszul kötött kaszkó de pár napra még aktivizál a friss nyomdaszag melyből szegény utódoknak nyoma sem marad


 


További képek a matinéról


 




Oláh András


 



Gyimesi László


 



Bognár Anna


 



Oravecz Péter


 



A matiné közönsége


 



Egy arc a közönségből


 



Az emlékdíjas versek a Vaszary-villa biciklitárolójának kerítésén



A Salvatore Quasimodo Költőverseny története (a szervezők anyaga)


Salvatore Quasimodo 1961-ben járt Balatonfüreden Szabó György kíséretében. Látta Tagore emlékfáját és olvasta sorait. Salvatore Quasimodo Rabindranath Tagorehoz hasonlóan a városban nyerte vissza egészségét. Ő is emlékfát ültetett és versben fogalmazta meg a balatoni tájhoz, Balatonfüredhez fűződő érzéseit. A faültetés hagyományát 1926-ban Rabindranath Tagore indította el, s azóta is a városba érkező hírességek, nagykövetek, politikusok füredi látogatásuk emlékére facsemetét ültetnek a Tagore sétány feletti úgynevezett Alsó Parkban.
1992-ben ismét olasz költő járt és ültetett fát Balatonfüreden: Franco Cajani. A költő, művészettörténész kezdeményezésére született meg a költői verseny, illetve a Quasimodo Emlékdíj gondolata.


Balatonfüred Város Önkormányzata, illetve az általa létrehozott Quasimodo Alapítvány emlékdíjat alapított a Nobel-díjas olasz költő emlékére, melyet évente hirdet meg a magyarul verselő költők számára. A legjobbnak ítélt alkotás szerzője elnyeri a Quasimodo ösztöndíjat, s mellé Borbás Tibor alkotását, a Quasimodót ábrázoló bronz plakettet.


A beérkezett pályázatokból minden évben az Emlékdíjas, valamint a különdíjas verse(ke)t olasz nyelvre is lefordítják. A díjátadásra ünnepélyes külsőségek között, a nemzetközi zsűri jelenlétében kerül sor. Képzőművészeti és zenei rendezvények kísérik az átadó műsoros estet, melyen ismert előadóművészek szavalják el a nyertes verseket. Magyar nyelven az utóbbi években Lukács Sándor Kossuth- és Prima Primissima-díjas színművész előadásában, 1994 óta pedig olaszul is elhangzanak a díjazott művek Alessandro Quasimodo, a költő fia, színész tolmácsolásában.
1995 óta a Magyarországi Olasz Kultúrintézet is támogatja a programot.


 


Salvatore Quasimodo Balatonfüredről


“Örömteli szívvel fácskát ültetek a hullámzó Balaton partján, melynek levelei túlélik majd mulandó életemet. Gyökerei mélyre fúródnak a büszke magyar földbe, melyet a történelem örökké meggyötört. Legyen minden ágacska üdvözlet annak, ki eljön ide és szereti a költészetet, mely megszüli a finomságot és az igazságot minden nemzet fiainak nevében.
Balatoni barátaimnak 1961. június 27. Salvatore Quasimodo” Fordította: Boksay György


 




Salvatore Quasimodo Balatonfüreden írt sorait Baranyai Péter és Alessandro Quasimodo olvasta fel a délutáni koszorúzáson


 




Salvatore Quasimodora Gina Giannotti emlékezett a fája előtt


 



Franco Cajani és Alessandro Quasimodo koszorúz Salvatore Quasimodo szobránál


 


A szombat esti ünnepélyes eredményhirdetés elnöksége


 




A zsűri: dr. Szörényi László (balról), dr. Széchényi Ágnes, dr. Madarász Imre, Péntek Imre, (Szakonyi Károly – Bertha Bulcsu emlékdíj), Alessandro Quasimodo, Franco Cajani, valamint dr. Bóka István polgármester és Cserép László




 














Várjuk a friss balatoni tapasztalatokat és jó fotókat a szerkesztobalatontipp.hu címre, az oldalunk saját vagy fészbukos üzenőjébe, 
Ha lájkoljátok Facebook oldalunkat –
http://www.facebook.com/balatontipp -, akkor folyamatosan friss információt kaptok a Balatontipp új híreiről, anyagairól



Balaton balatoni szabadstrandok bicikliutak balatoni bringakör bringakörút bizonyítvány boros kulturális sport szabadidős programok koncertek látnivalók

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Cookie szabályzat Őszintén szólva mi sem vagyunk szerelmesek a Cookie-ba, mert nem szeretjük, ha olyan dolgokat alkalmaznak velünk kapcsolatban, amivel nem vagyunk teljesen tisztába. De egyszerűen nem tudunk mit tenni ellene, ha működtetni akarjuk az oldalunkat, mert az általunk használt szoftverek, segítő alkalmazások erre épülnek. Néhány ilyen, általunk használt Cookie az egyes szolgáltatások működéséhez nélkülözhetetlen, vannak, amelyek információt, statisztikát gyűjtenek a weboldal használatáról, adatokat elemeznek, hogy segítsenek számunkra, vagy az oldalunk működését segítő, biztosító partnereink számára megérteni, az emberek hogyan használják az online szolgáltatásokat, hogy fejleszthessük azokat. A Cookie-k közül egyesek átmenetileg működnek, és a böngésző bezárása után eltűnnek, de tartósak is megtalálhatók köztük, amelyek a számítógépeden tárolódnak. Ha látogatása során Ön mellőzi a Cookie-k használatát, tudnia kell, hogy a oldal nem fog az elvártaknak megfelelően működni. Ha a számítógépén már megtalálható Cookie-k közül szeretne törölni, kattintson a böngészőben található "Súgó" menüpontra és kövesse a böngésző szolgáltatójának utasításait! Még többet megtudhat a Cookie-król, azok törléséről és irányításáról a www.aboutcookies.org weboldalon!

Bezár