A Balaton vízszintje átlépte azt a határt, amikor még az ember eredményesen tehetne valamit. Még nincs igazi árvíz a Balatonnál, de ha a természet úgy akarja, rövidesen ez is bekövetkezhet, mert már nem nagyon van lehetőség olyan emberi beavatkozásra, amivel egy esetleges komolyabb szélvihar esetén meg lehetne védeni a parthoz közeli területeket.
Az akár katasztrófához is elvezető helyzet amiatt alakult ki, mert a vízszintet a korábban kialakított szabályokat megszegve, a tóparti épített környezet adottságait figyelmen kívül hagyva az év eleje óta rendkívül magasan tartják.
A Balaton átlagos vízszintje 2014. szeptember 14-én reggel elérte a korábban mért legújabb kori maximális értéket, a 129 centimétert.
Ezt a rekordot 2010. december 21-én állította be a tó, amikor a szeptember 14-én mért 114 centiméterről emelkedett erre a szintre. A legnagyobb problémát akkor az okozta, hogy a partvédő kőszórás nem tudta megállítani a part felé torlódó jeget, ugyanis a magas szint miatt a jég elcsúszott felette. A zajló jég így közvetlenül a partfalnak csapódott, és hatalmas károkat okozott a partvédőművekben, strandok és más sétányok partközeli burkolataiban. A károkat sok helyen azóta sem tudták megfelelően kijavítani. Legutóbb az idén május 3-án érte el a Balaton a 129-es vízszintet. Hiába nyitották meg akkor is a zsilipet, még a hónap közepén is 128 centiméteres volt a szint, amikor megérkezett Yvette, a szürke ciklon. A sok helyen orkán erejű szél kihajtotta a Balatont a part mélyebben fekvő részeire, strandokat, sétányokat, partközeli utcákat öntött el, sok helyen elárasztotta a szennyvízhálózatot és a csapadékvíz elvezető rendszert. A pusztítást elsősorban a déli part települései szenvedték meg.
A siófoki Aranypart 2014 májusában
A zamárdi Gáspár utca 2014 májusában
Az idén a Balaton szintje február 10-e óta folyamatosan meghaladja a hivatalosan tartható maximális szintet. A Sió-zsilipet legutóbb szeptember 3-án nyitották meg, amikor 121 centiméteres átlagos vízszintet regisztráltak. Ez a szint akkor 26 centiméterrel haladta meg az erre az időszakra meghatározott optimális vízszintet, miközben a meteorológusok újabb esőket jósoltak. Nehezíti a helyzetet, hogy a Sió-csatorna áteresztőképessége még optimális esetben is nagyon kicsi a gondozatlan mederszakaszok miatt. A jelenlegi időszakban tovább korlátozza az ereszthető mennyiséget a csatorna alsó szakaszát fenyegető árvízveszély. A helyzet tarthatatlanságát jól érzékelteti a jelenlegi helyzet, amikor a zsilip nyitása után beállított másodpercenkénti 10 köbméteres átfolyást közben 25 köbméterre emelték, a tó szintje mégis inkább újabb 8 centimétert emelkedett az elmúlt 10 nap alatt.
A folytatás várhatóan hasonló lesz, hisz a folyamatos esőzés miatt feltelt a talaj, így az újabb csapadék jelentős része a vízgyűjtőről továbbra is a Balatonba kerül. Várhatóan már szeptember 15-én megdőlhet az eddigi vízszínt rekord, és a következő napokban is újabb rekorddöntések várhatók. Ez már gyakorlatilag az a szint, amikor igazán meg sem kell nyitni a zsilipet, mert a víz anélkül is átbukik felette.
A rendkívül esős időjárás, a nem megfelelő állapotú leeresztő csatorna mellett tovább növeli a gondokat, hogy a csatorna nyitását, zárását elrendelő hatóság és az érintett önkormányzatok, vállalkozások között gyakorlatilag megszűnt a kommunikáció az utóbbi időszakban.
A magas vízszint ellenére a következő napokban nem várható a májusban tapasztalt rendkívüli helyzet kialakulása, mivel az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint a következő napokban nem számíthatunk hosszabb időn át tartó erős szélre, ami kihajthatná a magasan álló vizet a partra.
Mivel a vízszint a fent írtak alapján huzamosabb ideig így marad, illetve még emelkedhet is, a májusihoz hasonló gondokat okozhat, ha mégis viharosra fordulna az idő.
Balatonboglár Platán strand – 201 májusában
A fonyódligeti Árpádpart Yvette tombolása idején
Balatonfenyves, egy udvar a Központi strand mellett májusban – ez az udvar még a nyúlgátas záráson belül volt
A hivatalos indoklás szerint a magas szinttel csökkenteni akarják annak az esélyét, hogy ismét kialakuljanak az évtized elején és tíz évvel azelőtt megismert vízhiányos időszakok. A nem hivatalos indokok között ott lehet az is, hogy a korábbinál nagyobb befolyást szereztek egyes vitorlás körök, akik a balatoni viszonyokhoz nem igazán illő nagy merülésű hajók miatt támogatják a vízszint magasan tartását.
Egy korábbi nyilatkozata szerint Csonki István, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője is úgy véli, hogy a tó szintjének a magasabban tartása lehetne a legjobb segítség a csökkenő vízutánpótlás ellen. Ehhez azonban biztonságos védőrendszert – például egy a mai vízszint felett 75 centiméterrel futó sétányt – kellene kiépíteni a déli part érintett településein, és a Sió-csatorna rekonstrukciójával növelni kellene leeresztő képességet. Számításaik szerint ezeknek a munkáknak a költsége meghaladná a 12 milliárd forintot.
Amíg a fenti munkákat nem végzik el, a vízszint ilyen magasan tartása hasonló, mint amikor a 19-re lapot húzunk a huszonegyezésben.
Győrffy Árpád – 2014.09.14.
Kiegészítés szeptember 15-én:
A reggeli mérések szerint a Balaton átlagos vízszintje 132 centiméter. A vízgyűjtőn szeptember 14-én lezajlott áradások azt jelzik, hogy lehet ez még jóval több is. Illusztrációként csak két fotó a máskor csak csörgedező Vázsonyi-sédről, ami Kapolcson, Monostorapátin át, Eger-patakká alakulva viszi a Déli-Bakony és a Balaton-felvidéki hegyek északi lejtőinek a vizét a Balatonba
Nagyvázsonyban víz alatt a patak melletti teniszpálya
Pula határában próbálnak utat vágni a víznek, mert a község nyugati szélén hat házat öntött el – ez a víz is a Balaton felé tart
További képek a nagyvázsonyi áradásról itt láthatók
•
Ha érdekesnek találta, egy lájkkal vagy megosztással ajánlja másnak is!
Iratkozzon fel a Balatontipp.hu hírlevelére, hogy ne maradjon le semmiről! A feliratkozással hozzájárul adatainak a hírlevél küldéséhez szükséges kezeléséhez.(Adatvédelmi szabályzatunkat és tájékoztatónkat itt olvashatja)