Vízszint – Balatoni irányelvek – Vízpótlásról szó sem lehet, a szintet kell emelni

Balatoni irányelvek – Vízpótlásról szó sem lehet, a szintet kell emelni – 2015.09.17. 




A Balaton ügye konkrétan három mondattal szerepel a 2014-2020-as időszak uniós pénzeinek felhasználását közvetlenül meghatározó vízpolitikai stratégiában, a Kvassay Jenő Tervben (KJT), melynek társadalmi vitája lényegi balatoni hozzászólás nélkül zárult szeptember 15-én.


Ahogy a készítők írják: a Kvassay Jenő Terv megalkotásának célja a vizek mennyiségi és minőségi védelmének, a vízhasználatok (beleértve az ivóvízellátást, az ipari és öntözési célú vízkivételeket, az ökológiai vízigényeket) szükségleteinek, a vizek többletéből vagy hiányából eredő káros hatások csökkentésének, megelőzésének biztosítása.
Feladata a vizek kezelésével kapcsolatos célkitűzések meghatározása, és a feladatok megoldásához szükséges intézkedések megvalósítási feltételeinek megteremtése, az öntözéses gazdálkodás lehetőségeinek megteremtése, az aszály káros hatásainak megelőzése és mérséklése. Javaslatokat tartalmaz az állami és önkormányzati, valamint a kormányzaton belüli feladatellátás módosítására, a finanszírozás feltételeinek javítására.


A készítők szerint a vízügyi stratégiát megfogalmazó KJT és politika az ország lakosságának a vízgazdálkodási feladatok ellátásával kapcsolatos – konszenzuson alapuló – egyezsége. A “szolgálni és szolgáltatni” felfogás keretében csak a társadalom által ténylegesen igényelt, de a fenntarthatóság követelményeinek megfelelő beavatkozásokat szabad megtenni – fogalmaznak.
Mint határidőig beadott véleményekből kiderül, az anyag véleményezésére, az előzetes társadalmi konszenzus kialakítására néhány hét állt rendelkezésre. Az elképzeléseket ismertető országos fórumsorozatot is úgy zavarták le három hét alatt, hogy az utolsó fórumokra a véleményezési határidő lejárta előtti napon került sor.


A mintegy száz oldalas anyagban megkerestük azokat a részeket, amelyek közvetlenül is érintik a Balatont. A vízgazdálkodás helyzetelemzése, helyzetértékelés című részben a KJT a Tógazdálkodás fejezetben rögzíti, hogy tavaink közös jellemzője, hogy sekélységük miatt igen érzékenyek bármely környezeti változásra.
A Balatonnal kapcsolatban konkrétan annyit tartalmaz, hogy “Balaton közel 600 km2-es felszínével és 2 milliárd m3-es térfogatával, 235 km hosszú partszakaszával egyedülálló lehetőség és vízgazdálkodási feladat. Egy 1983-as, majd 1993-ban megkezdett, a tó vízminőségének megőrzésére és javítására létrejött programok mára a Balatont fenntartható, kiemelkedő jelentőségű víztestté tették. Folyamatosan felmerül a Balaton vízpótlásának szükségessége, amit szakmailag a leghatározottabban vissza kell utasítani, viszont a tartott üzemvízszint megemelését programba kell venni.”


Később a kiemelt térségekkel kapcsolatos részletes vízgazdálkodási célkitűzéseknél ezt írják: “A Balaton vízszintjének emelésével és ezzel egyidejűleg a védelmi létesítmények fejlesztésével kell a Balaton biztonságos vízkészlet megtartását elérni. Ehhez a beruházáshoz a Sió, mint árapasztó, műszaki alkalmasságát is meg kell teremteni.”


 


Balatonfenyves központi szabadstrand iker kép sok vízzel és szárazon


Mintha kihúzták volna a dugót a fürdőkádból, pedig csak a csapot zárták el – a balatonfenyvesi központi strand 2010. augusztus 10-én 111 centiméteres szintnél és 2012.október 11-én 39 centiméteres szintnél 


 


A KJT a függeléke szerint a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program nevesített kiemelt projektjei között 12 milliárd forintot terveztek a “Balaton levezető rendszerének korszerűsítésére”.   


 


Balaton Sió-zsilip Siócsatorna Siófoknál 2002 május


A Sió-csatorna siófoki vége – a problémák elsősorban a Sió alsó szakaszán vannak


 


A KJT-ben arról nem találtuk semmit, hogy a magasan tartott vízszint miatt esetlegesen szükséges “védelmi létesítmények fejlesztése” feladatok között hogyan számolnak a partfalakkal, véd művekkel, befolyókkal, parti szennyvíz- és esővíz elvezető rendszerekkel, illetve az ezeken szükséges átalakításokkal.


Mint emlékezetes, a Balaton külső vízpótlása ellen állást foglaló tudóscsoport javasolta 2003-ban, hogy növelni kellene a Sió vízlevezető kapacitását, hogy egy hirtelen jött nagyobb csapadék idején még azelőtt leereszthessék a vizet, mielőtt károkat okozna. Ők mondták ki azt is, hogy az év hosszabb szakaszában kellene a felső – 110 centiméteres – határon tarthatni a vizet, emellett csökkenteni kellene a maximális felső szint és a megengedett alsó szint közötti határt. Javasolták annak vizsgálatát is, milyen következménye lenne, ha 110 centiméterről 120-ra emelnék a vízszint szabályozás felső szintjét, illetve ha hagynák addig feltöltődni a tavat. Ugyanakkor a tudóscsoport 2003-ban arra is figyelmeztetett, hogy a vízszint ilyen megemelése partvédelemmel kapcsolatos gondokat okozhat, víz alá kerülhetnének, elvizesedhetnének a parti telkek.


 


Zamárdi


A zamárdi Gáspár utca 2014 májusában –  a 120 centiméter feletti szint és az Yvett nevű ciklon munkájának közös eredménye


 


Fonyódliget Árpádpart áradás


A fonyódligeti Árpádpart Yvette tombolása idején


A Kvassay Jenő Terv véleményezői között az erről szóló honlapon sem balatoni önkormányzatok, sem balatoni szervezeteket, így a Balatoni Szövetség és a Balaton Fejlesztési Tanács álláspontját sem találtuk. Egyedül egy ábrahámhegyi helyi képviselő Magyarország közigazgatási rendszerének vízrajzi alapon történő fejlesztésére tett javaslatot, a tapolcai önkormányzati hivatal városüzemeltetési csoportja pedig a csapadékvíz elvezető rendszerek bővítését, korszerűsítését szorgalmazta.


Kép és szöveg Győrffy Árpád


Ide kattintva feliratkozhat heti hírlevelünkre, ha értesülni akar új cikkeinkről





Légy te az első hozzászóló a(z) "Vízszint – Balatoni irányelvek – Vízpótlásról szó sem lehet, a szintet kell emelni" íráshoz!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


*

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Cookie szabályzat Őszintén szólva mi sem vagyunk szerelmesek a Cookie-ba, mert nem szeretjük, ha olyan dolgokat alkalmaznak velünk kapcsolatban, amivel nem vagyunk teljesen tisztába. De egyszerűen nem tudunk mit tenni ellene, ha működtetni akarjuk az oldalunkat, mert az általunk használt szoftverek, segítő alkalmazások erre épülnek. Néhány ilyen, általunk használt Cookie az egyes szolgáltatások működéséhez nélkülözhetetlen, vannak, amelyek információt, statisztikát gyűjtenek a weboldal használatáról, adatokat elemeznek, hogy segítsenek számunkra, vagy az oldalunk működését segítő, biztosító partnereink számára megérteni, az emberek hogyan használják az online szolgáltatásokat, hogy fejleszthessük azokat. A Cookie-k közül egyesek átmenetileg működnek, és a böngésző bezárása után eltűnnek, de tartósak is megtalálhatók köztük, amelyek a számítógépeden tárolódnak. Ha látogatása során Ön mellőzi a Cookie-k használatát, tudnia kell, hogy a oldal nem fog az elvártaknak megfelelően működni. Ha a számítógépén már megtalálható Cookie-k közül szeretne törölni, kattintson a böngészőben található "Súgó" menüpontra és kövesse a böngésző szolgáltatójának utasításait! Még többet megtudhat a Cookie-król, azok törléséről és irányításáról a www.aboutcookies.org weboldalon!

Bezár