A Tapolcai-medencét északkelet felől záró Haláp-hegy a tanúhegyek családjában a mostohagyerekek közé tartozik. Nem elég, hogy a Balaton szomszédságában itt folyt a legtovább a bazaltbányászat, több mint két évtizeddel a komolyabb munka befejezése után is tetszhalott állapotban van. Pedig lehetne másképp is.
Az első világháború előtti években indult bazaltbányászat utolsó jelentős korszaka az 1950-es évek elején kezdődött, amikor korszerűsítették a kitermelést. Az alsó bányaudvaron és a felső udvar peremén irodákat, műhelyeket, garázsokat szociális létesítményeket építettek. Volt olyan időszak, hogy a faluból és a környékről háromszázan is dolgoztak a bányában. Itt termelték Közép-Európa egyik legkeményebb bazaltját. A termékek zöme ekkor már zúzott kő volt, de ricceltek (hasítottak) is kockaköveket. A Ferihegyi repülőtér kifutóját és a régi M7-est is halápi kőből építették.
Haláp-hegy 1940-ben, amikor még nem hordták el a tetejét – Fotó: Vojnich Pál, Fortepan.hu
A halápi bazalt sokáig meghatározó anyaga volt a hazai útépítéseknek – Fotó: Győrffy Árpád
A jelentősebb bányászat 1986-ig tartott. A hegy tetejéről levezető, egy évvel korábban felújított függőpályát leszerelték, szétbontották. A több mint egy kilométer hosszúságú rendszert eladták ócskavasnak. Ugyanerre a sorsra jutott a bánya hegyen lévő többi épülete, berendezése is. Robbantással, verőfejes rakodógéppel szétvertek mindent. Még a vezetékeket is felszedték a földből, ahol tudták. A hegyen csak a pusztaság maradt, és persze a sok munkanélkülivé vált ember. Hivatalosan a bánya továbbra is megmaradt, és a munka sem állt le teljesen. Évi néhány ezer tonna bazaltot később is bányásztak. Főleg szobor talapzatokhoz vittek nagyobb méretű köveket.
Mára ennyi maradt a hegyből, ami egykor a Badacsonyhoz, Szent György-hegyhez hasonló volt – a Haláp délről, Tapolca irányából. Balról, a piros autó előtt a függőpálya még ma is álló egyik tartója – Fotó: Győrffy Árpád
A privatizációk idején az egykori bányaterület a német Basalt AG és az osztrák Strabag által alapított Basalt-Középkő Kőbányák Kft. tulajdonába került. A bányászat hivatalosan 2015 őszén szűnt meg, amikor nem újították meg az engedélyt. A terület azóta magántulajdonban lévő külterületként van besorolva.
A hét évtizeden át nagy erőkkel zajló bazaltbányászat borzalmas károkat okozott a korábban Badacsonyhoz, Somlóhoz hasonló tanúhegyben, de egyszerre rendkívül széppé, érdekessé is tette a Haláp “csontvázként” ott hagyott maradékát. Szakértők szerint geológiai szempontból a Haláp nem csak nagyobb, de sokkal változatosabb, gazdagabb, mint más hasonló helyek. Például amíg a Hegyestűn csak vékony függőleges lávakifolyások láthatók, a Halápon számtalan változatban, vízszintesen, ferdén lefelé tartó és függőleges lávaszálak egyaránt vannak attól függően, hogy a kürtőtől milyen távolságban szilárdultak meg, illetve az adott szakaszon éppen merre tartottak.
Bazaltformák a nagy kráter oldalán 1. – Fotó: Győrffy Árpád
Bazaltformák a nagy kráter oldalán 2. – Fotó: Győrffy Árpád
Bazaltformák a nagy kráter oldalán 3. – Fotó: Győrffy Árpád
Bazaltformák a nagy kráter oldalán 4. – Fotó: Győrffy Árpád
A Haláp rendkívüli tulajdonságaihoz ráadásként még hozzászámíthatjuk azt is, hogy megcsonkított hegy tetején a bányászat kialakított egy 7-8 hektáros, sziklafallal körbevett egybefüggő krátert. A méreteket talán érzékelteti, hogy ezen a területen három felcsúti stadion lazán elférne. A világtól elzárt, viszonylag jól megközelíthető, felső terasszal körülvett hatalmas méretű természetese amfiteátrum akár egy időben is különleges környezete lehetne koncerteknek, színháznak, sportnak, játéknak, számtalan vendégeket vonzó dolognak. Megfelelő fantáziával és anyagi háttérrel a balatoni régió legnagyobb turisztikai attrakcióját lehetne létrehozni a felhagyott bányában.
A Haláp a Google Earth műholdas térképén- Középen a szív-alakú hatalmas kráter a déli “kapu” mellett magasodó meghagyott csúccsal
A kráter közepe, keleti oldala a nyugati széléről – Fotó: Győrffy Árpád
A meghagyott bazaltcsúcs a kráterből – Fotó: Győrffy Árpád
A kráter keleti, északkeleti része a Haláp csúcsáról – Fotó: Győrffy Árpád
Modern szobor a csúcs alatti teraszon, a háttérben a nagy kráter északkeleti része – Fotó: Győrffy Árpád
Nem csak az átformált hegy látványa rendkívüli. A földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően szép időben a Halápról körbenézve is eláll a lélegzetünk a tanúhegyek panorámájától.
Halápi panoráma déli irányba a Csobánccal, Tótival, Guláccsal, Badacsonnyal és a két helyen is látható Balatonnal – Fotó: Győrffy Árpád
A tapolcai Y-házak háttérben a Szent György-heggyel – Fotó: Győrffy Árpád
Déli irányban közvetlenül a lábunk előtt a halápi templom – Fotó: Győrffy Árpád
A hegy délkeleti lábánál a szőlők és Zalahaláp újabb településrésze – Fotó: Győrffy Árpád
A Csobánc és a Tóti-hegy – Fotó: Győrffy Árpád
Kilátás délkelet felé a diszeli házakkal a Csobánc lábánál – Fotó: Győrffy Árpád
Keleti panoráma a Halápról Monostorapátival, Hegyesddel és a Hegyesd-heggyel – Fotó: Győrffy Árpád
A Hegyesd-hegy közelebbről – Fotó: Győrffy Árpád
Sáska község házai északkeleti irányban – Fotó: Győrffy Árpád
Északi panoráma a Halápról a Cseket-heggyel és a távolban a Somlóval – Fotó: Győrffy Árpád
A hegy különösebb fejlesztés nélkül is érdekes kirándulási célpont lehetne. De tudni kell, hogy a hegy teteje most is abban az állapotban van, amilyenben a bányászat befejezésekor hagyták. A nehezebben járható részeken nincsenek kiépített ösvények, lépcsők, kapaszkodók, védőkorlátok. Különösen kritikus hely a megmaradt csúcs, ahol a néhány négyzetméteres tető még tériszony nélkül is ijesztő lehet. Ezeken a részeken veszélyes lenne a túrázás, a tulajdonosok tiltják a terület látogatását.
Sorompó és megállni tilos tábla a hegytető déli kapujában. Az oldalt látható táblák bánya felirata már csak emlék – Fotó: Győrffy Árpád
A korábbi nyilatkozatok szerint az önkormányzat is azt szeretné, ha valamilyen komolyabb fejlesztésekkel turisztikai célra hasznosítanák az egykori bánya területét. De nekik csak kis lépésekre van lehetőségük. Tavaly egy szép pihenőhelyet építettek a hegy felső részére vezető út kezdeténél lévő kereszt alatt. Padokat, asztalokat helyeztek el, parkolóhelyeket alakítottak ki.
A tavaly kialakított pihenőhely a Haláp felső részének bejáratánál – Fotó: Győrffy Árpád
Gyakorlatilag már ehhez a pihenőhöz is érdemes felmenni, mert innen is gyönyörű kilátás nyílik dél felé félkörben a Tapolcai-medencére, a tanúhegyekre és a Keszthelyi-hegység nyugati oldalára. A továbbiakban tanösvényt szeretnének kialakítani, és a hegyet jobban be szeretnék kapcsolni a hivatalos turistaútvonalba. Jelenleg a Tapolca és Nyirád közötti piros jelzésű ösvény egy rövid szakaszon érinti a Haláp északkeleti részét. Azt szeretnék, ha a módosított útvonal megkerülné a hegyet.
A tervek szerint a Balatonnál a következő években újabb milliárdokat költenek el különböző bemutatóközpontokra, élményparkokra. Kellene végre egy olyan attrakció is, amelyik nem csak a reklámkiadványokban különleges. A Haláp jó lehetőség lenne erre.
Győrffy Árpád
Új információk 2019 májusában – Rendkívül biztató hírek a Haláp-hegyről – Rövidesen hivatalosan is megnyílhat a kirándulók előtt
•
Ha érdekesnek találta az írásomat, segítsen azzal, hogy megosztja, ajánlja ismerőseinek is!
Iratkozzon fel a balatontipp.hu hírlevelére, hogy ne maradjon le semmiről! A feliratkozással hozzájárul adatainak a hírlevél küldéséhez szükséges kezeléséhez.(Adatvédelmi szabályzatunkat és tájékoztatónkat itt olvashatja)
Kedves Tátray Úr!
Nagyon köszönöm a kiigazítást, javítottam. Természetesen Monostorapáti, hisz Monoszló a hegyek mögött van jóval keletebbre.
Jó túrázást! (Én is mielőbb újra fel szeretnék jutni, hogy a befejezett munkákat lefotózzam.)
Üdvözlettel:
Győrffy Árpád
Kedves Győrffy Úr!
Köszönöm a hiánypótló, érdekes írást. Jönni is fogunk ide, ha Isten segít, néhány nap múlva. Egy apró észrevétel: az egyik képen nem Monoszló, hanem Monostorapáti van a háttérben.
Tisztelettel: Tátray Márton
Kedves Kovácsné Farkas Judit!
Köszönöm az információt. Amint kizöldül a természet, újra ellátogatunk a Halápra. és beszámolunk a tapasztalatokról.
Üdvözlettel: Győrffy Árpád
Örömmel írom, hogy a halápi hegy látogató-barát lett: a sorompót eltávolították, az alsó részen platókat rendeztek,talán parkolónak, esetleg más kiszolgáló részeknek, a kis csúcsra viszont egy lépcsővel ellátott úton, kilátóhoz lehet eljutni!!! Padok, asztalok is várják az odalátogatókat.
Dear Árpád,
Thanks for the pictures and. report.
Nice to see a proffesional point of view.
We are hoping rhat someting wil develop on the mountain of Haláp in the future.
kind regards louis
Dear Árpád,
Thank you for your pictures and report, nice to see a profesional point of view.
i am hoping something wil develop in time.
gr Louis
Tisztelt Ladányi András!
Köszönöm a javaslatot.
Üdvözlettel
Győrffy Árpád
Tisztelt Győrffy Árpád!
Ajánlom figyelmébe két Zalahalápról készült könyvem KILÁTÁSOK A TANÚHEGYRŐL (szociográfia) és ZALAHALÁPI SORSOK (interjúkötet) valamint készítettem egy nagy fotóalbumot is ZALAHALÁP címmel. Mindhárom kötet 2009-ben jelent meg az önkormányzat kiadásában.
Tisztelettel:
Ladányi András
Kedves Pintér Csaba!
Köszönjük a friss információkat. Valamikor én is tervezek egy újabb titkos látogatást, de várom, hogy tiszta legyen az idő. 🙂
Üdvözlettel: Győrffy Árpád
Nagyszerű a bemutatás, gratulálok! Most az ősszel (2018) jártam ott, s vannak fejlesztések – ahogy egyik hozzászóló írta is. Lépcsőket, korlátokat alakítottak ki a csúcs mentén, így biztonságosan lehet felmenni. Hatalmas “parkolók” is rendelkezésre állnak, még a kereszt fölött is. Amúgy “boldog-boldogtalan” felmehet, a sorompók mellett gyalogosan át lehet jutni. A kilátás fentről tényleg lélegzetelállító! Javasolnám a tulajdonosoknak, jobban használják ki e különleges lehetőséget (programok)- és itt most nem belépődíjra meg tiltásokra gondoltam!
az önkormányzat megvett pár hektárt, ott készítik a parkolót is
készítettem egy kis filmecskét, ez a mai állapot:
https://youtu.be/REkTfkDq3PA
Kedves Papp László!
A címképként használt ‘szobros’ fotót és a gumisat tavaly ősszel készítettem, ahogy néhány másikat is. Más képek az idei tavaszról vannak. Azóta gyűjtöttem a bátorságot, hogy a tulajdonosok képviselőjének tiltása ellenére írjak a Halápról. Örülök, ha végre mozdultak. Úgy tudom természeti védettséget szeretnének a területnek. Meg is indították az eljárást. Ennek valószínűleg üzleti indokai lehetnek, hogy megakadályozzák a bánya esetleges újranyitását – más tulajdonossal. Ez persze nagyon jó az egyik oldalról, de nem lenne szerencsés, ha egy védettség és vele a nemzeti parki illetékesek földszintes gondolkodása megakadályozna későbbi fejlesztéseket.
Üdv. Győrffy Árpád
Ma voltam itt, a fotók úgy tűnnek régiek mert azóta sok változás történt, pl. a csúcson ki lett alakítva egy kis kitátóhely korláttal és lépcső visz fel hozzá. Lejjebb pont csinálták a parkolót, ja és a “szobor” lebontatott 🙁 .
Amúgy szuper a hely, tényleg megérdemli, hogy rendbehozzák és sokan látogassák.
Kedves Tóth Úr!
Köszönöm a biztatást a további munkához. 🙂
Üdvözli Győrffy Árpád
Kedves Győrffy úr!
Szeretném megköszönni a munkáját! Elképzelni sem tudom, hogyan van ideje, energiája erre a hatalmas munkára! Ott nőttem fel a Balaton partján, de amióta kapom a Balatontipp hírlevelet, látom, hogy mennyire nem ismertem ezt a csoda kis országot. Már többször köszönetet akartam mondani, de Halápot nem tudta legyőzni a lustaságom.
Mindig türelmetlenül várom a hírlevelét!
Köszönettel
Tóth András.
Kedves Nagy Éva!
Köszönöm, örülök, ha érdekesnek, hasznosnak találta az írást.
Kedves Hubai Ferenc!
Örülök, ha tetszett a cikk. A látvány bemutatásán túl én nem merek senkit sem kirándulásra biztatni, mert sem egy esetleges tulajdonosokkal való vitába, sem egy balesetveszélyes helyzetben nem akarok senki belesodorni.
Úgy tudom, a község polgármestere engedélyt kapott a tulajdonosoktól, hogy csoportokat vigyen fel. Őt kellene megkeresni, hátha szerveznek ilyen túrákat.
Üdvözlettel: Győrffy Árpád
Ismét lenyűgözve nézegettem a csodálatos képeket, melyek után indíttatást érezvén helyszíni, személyes megtekintésre is, muszáj felvennem egyik elkövetkező túránk, megtekintendő célpontjai közé. Gondolom, hogy kerékpárral is lehet valamelyest megközelíteni, akár egyes részeken tolva azt. Bár kérdés, hogy a tulajdonosok mennyire szabnak gátat az érdeklődő egyéni felfedezők útjának, sajnos az a sorompós lezárás eléggé ilyesmire utal, hogy számunkra nem kívánatosak a kirándulók ottani felbukkanása.
Köszönöm a megszokott, remek, részletes, és alapos leírást !
Annyira egyetértek minden szavával…És az építészi/kreatív lelkem, amely látja maga előtt a drótkötélpályás + kultúrás attrakciókat, megszakad közben…Köszönöm a cikket, mert fogalmam sem volt a hegy történetéről.