Kevés olyan tája van a Balatonnak, ahol együtt találni a vidék romantikáját a múlt emlékeivel. Kialudt vulkánok kúpjai, zamatos borokat termő domboldalak, erdők, susogó nádasok, hullámzó Balaton öleli körül Szigliget várhegyét. A szikláin ott magasodik a 730 éves vár, melyet a pannonhalmi apátság épített 1262-ben. A történelem folyamán többször cserélt gazdát. 1563-ban került másodszor a Lengyel család tulajdonába. A török ellen Palonai Magyar Bálint védte a várat, amely sohasem hódolt a félhold előtt. Egy 1260-ból származó oklevél szigetként említi. A településen 1000 fős állandó lakosság él. A 242 m magas várból gyönyörű a kilátás a környező Tanú-hegyekre. A váron kívül is rengeteg a látnivaló. Ilyen például a volt Esterházy-kastélyt, amely ma az írók alkotóháza. A 12 holdas parkja védett arborétum. A park végén csörgedezik a Tapolca patak. Vagy például a „Királyné-szoknyáján” található az Óvár, melynek eredetét még homály fedi. A Réhelyben található, a XII. században épült templom alapjainak maradványa és a hozzátartozó „Avasi” vagy Csonka –torony. A felsorolásból nem hiányozhat nádtetős házaival az Ófalu sem, melyben sétálva felidéződik a múlt század hangulata. Itt található a Kézműves-udvar, Várgaléria, Tájház és az Esterházy pince.

Szigligeten, bár szinte körbeöleli a Balaton, mégis csak két helyen, a strandon és a hajókikötőnél találkozik a sétáló a vízfelülettel. A többi részen sűrű nádas rejti a tavat a „kíváncsi” szemektől. A kikötőből rendszeres hajójáratok viszik a vendégeket, elsősorban Keszthelyre és Badacsonyba. A hajókikötőhöz harmonikusan kapcsolódik a nagyon szépen kialakított vitorláskikötő, mely 110 vitorlás elhelyezésére biztosít lehetőséget. A teniszezni vágyókat pedig a Tenisz club épülete és a hozzátartozó négy salakos pálya várja, egy kis, egész testet átmozgató időtöltésre

Szigliget bemutatása      Szigligeten tervezett programok  Szigliget Községi strand

A várról részletesebben is

A tatárjárás után IV. Béla a Balaton egyik szigetét (Szigligetet) a pannonhalmi apátságnak adta, hogy ott kővárat építsen. Favus apát két év alatt a várat fel is építtette, amely annyira megtetszett a királynak, hogy az 1262-ben a nyitrai Debréte a somogyi Alma és a zalai Bak birtokokért elcserélte. Ettől kezdve, mint királyi várat a Pok nemzetséghez tartozó Móriczhidai családra bízta. 1300-ban kezdett a vár alatt, a mai falu helyén egy új település kialakulni, melyet a XV. század elején Újfalunak vagy Szigligetnek neveznek. A Móriczhidai család ezután még mintegy száz évig birtokos Szigligeten, és feltehetően ebben az időben kerülhetett sor a vár jelentősebb bővítésére. A Móriczhidaiak 1424-ben kölcsönös örökösödési szerződést kötöttek a Laczk családdal, és bár a család nem halt ki, I. Ulászló Szigligetet 1441-ben a Laczk családdal rokon Némai Kolos Jeromosnak adományozta.
Újlaky Lorinc halála után 1521-ben a Móriczhidaiakkal rokonságban álló tóti Lengyel család szerezte meg a várat. A mohácsi csata után I. Ferdinánd a Szapolyai Jánoshoz csatlakozó Lengyel család birtokait, köztük Szigliget várát is elvette, és enyingi Török Bálintnak adományozta. A várat azonban Kulcsár István porkoláb nem akarta átadni Török Bálint megbízottjának, Martonfalvay Imre deáknak, aki naplójában írta le a vár elfoglalásával kapcsolatos eseményeket. Az ostrom után Török Bálint Imre deákot nevezte ki a vár kapitányává, aki azonnal hozzálátott annak kijavításához és a középkori várnak a kor harcászati követelményeinek megfelelő átalakításához. Martonfalvay eloször a külső várat építette ki, és az említett kutat is ásatta. A belső várban 1953-ban feltárták a kör alakú kútszerű vízgyűjtőt, melynek fenekét Martonfalvay ólomlemezekkel záratta le, nehogy a víz megszökjön belőle. Ezeknek az építkezéseknek során alakult ki a várnak az az alaprajza, melyet Giulio Turco 1569-ben készített rajzai örökítenek meg.  A vár 1547 körül került vissza a lengyel család birtokába, kapitánya Lengyel Brigitta férje, Magyar Bálint lett. Magyar Bálint 1571-ben már betegen feküdt Szigliget várában, de mégis visszaverte a török támadásokat. 1573. május 12-én kelt oklevelében Pármás János arról értesíti Nádasdy Ferencet, hogy Magyar Bálint meghalt. 1606-ban Lengyel János, 1630 körül Lengyel Boldizsár volt a várkapitánya. A vár őrsége 12 huszár, 25 gyalogos és 1 tüzérből állt. Boldizsár után Gáspár a várkapitány, aki saját költségén hajókat készíttetett a török elleni védelem céljaira. A hódoltság végén a még mindig Lengyel család birtokát képező Szigliget vára elvesztette hadi jelentőségét. Javításaival senki sem törődött, így lassan pusztulásnak indult. A XVII. század végén villámcsapás következtében a vár legnagyobb része leégett, majd a még álló épületek lerombolását I. Lipót császár rendelte el. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején a kuruc seregek a várat már nem használták, fokozatosan romba dőlt, köveit a lakosság építkezéseihez széthordta. A még megmaradt falakat 1931-ben, 1953-ban és 1965-66-ban erősítették meg. A vár mai formába történő felújításának munkálatai 1991-ben kezdődtek, el és a mai napig a zajlik. Jelenleg a vár kezelője a Szigligeti Önkormányzat.

Szigliget bemutatása      Szigligeten tervezett programok  Szigliget Községi strand

* A a levegőből készített fotókat a polgármesteri hivatal bocsátotta rendelkezésünkre