Világörökségi cím – Vajúdnak a tanúhegyek – Keresik a társadalmi egyetértést a Balatonnál

A téma súlyához képest nagyon visszafogott érdeklődés mellett zajlott a hét elején a balatoni világörökségi cím megszerzése érdekében összehívott egyeztetés.

Az eddigi munkát összegző és a további feladatokat tisztázó tanácskozást a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. a Balaton Világörökségéért Alapítvánnyal együttműködve rendezte az egyik érintett helyen, a keszthelyi Festetics-kastélyban. A résztvevők többsége területfejlesztési szakemberek, állami és térségi szervezetek munkatársai, civil szervezetek képviselői közül került ki. Az érintett területről, a 33 településre kiterjedő “Balaton-felvidéki kultúrtájról” az önkormányzatok csak alíg két tizede képviseltette magát valamilyen szinten. A nemzeti park egy az észak-zalai térségben dolgozó természetvédelmi őrt küldött képviselőjeként és előadóként, a szintén előadóként várt turisztikai helyettes államtitkár pedig lemondta részvételét.

Magyarországon 2002 nyara óta nyolc világörökségi helyszín található. Közülük hét a kulturális és egy a természeti kategóriában került felvételre.
Budapest – a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út (1987 és 2002, kulturális)
Hollókő ófalu és környezete (1987 – kulturális)
Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (1995 – természeti)
Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete(1996 – kulturális)
Hortobágyi Nemzeti Park – a Puszta (1999 – kulturális-kultúrtáj)
Pécs (Sopianae) ókeresztény temetője (2000 – kulturális)
Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj (2001 – kulturális-kultúrtáj)
Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj (2002 – kulturális-kultúrtáj)

A helyi köszöntők után Benkőné Kiss Zsuzsanna, a Miniszterelnökség Parlamenti Államtitkárságának illetékes főosztályvezetője beszélt a világörökségi cím jelentőségéről, tartalmáról. Ő úgy látta, hogy nagyon aktívak az érintett helyi szereplők. Jelentős eredménynek nevezte a várományosi jegyzékbe való bekerülést, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy ez még nem jelenti automatikusan a világörökségi cím elnyerését. Ahhoz nagyon sok munkára, együttgondolkodásra, társadalmi egyetértésre, összefogásra van szükség.

Bekőné Kiss Zsuzsanna szerint együttgondolkodásra lenne szükség (ehhez talán hasznos lenne, ha az érintettek legalább szóba állnának egymással – tesszük hozzá) – Fotó: Győrffy Árpád

Wollák Katalin, a Fortster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ világörökségi főosztályának főtanácsosa több évtizedre visszatekintve mutatta be az elképzelések változását, majd ismertette az utóbbi években lezajlott szakmai felülvizsgálat eredményét. Ennek alapján a vonatkozó jogszabály jelenleg 10 területet sorol a Magyar Világörökségi Várományosi Helyszínek közé.

– A római birodalom határai – a dunai limes magyarországi szakasza
– Lechner Ödön művei
– Esztergom és Visegrád középkori magyar királyi központok, valamint az egykori Pilisi királyi erdő területe
– Magyarországi tájházak hálózata
– A Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok
– Felső-Tisza-vidéki fa harangtornyok
– A Komárom / Komarnoi erődrendszer a Duna és a Vág folyók összefolyásánál – Az erődrendszer magyarországi elemei: Monostori Erőd, Csillag Erőd, Igmándi Erőd
– A budai termálkarszt barlangrendszerei
– Ipolytarnóci ősélőhely, valamint a

a Balaton-felvidéki kultúrtáj, ami az alábbi részekből, a felsorolt településeket, illetve egyes részeiket érintve tevődik össze
– a Tihanyi-félsziget (Tihany, Örvényes, Aszófő, Balatonfüred)
– a Tapolcai-medence és Káli-medence (Badacsonytomaj, Ábrahámhegy, Badacsonytördemic, Balatonederics, Balatonhenye, Gyulakeszi, Hegyesd, Hegymagas, Kapolcs, Káptalantóti, Kékkút, Kisapáti, Köveskál, Kővágóörs, Keszthely, Lesencefalu, Lesenceistvánd, Lesencetomaj, Mindszentkálla, Monostorapáti, Monoszló, Nemesgulács, Nemesvita, Raposka, Salföld, Szentbékkálla, Szigliget, Tapolca)
– a Hévízi-tó természetvédelmi területe (Hévíz)
– Balatonfüred műemléki jelentőségű területe (Balatonfüred)
– a keszthelyi Festetics-kastély, kastélypark (Keszthely)

A Tihanyi-félsziget a levegőből – fotó H. Szabó Sándor

Ingókő a szentbékkállai kőtengerből – Fotó: Győrffy Árpád

Tanúhegyek a Tapolcai-medencében – A Gulács a Szent György-hegyről – Fotó: Győrffy Árpád

A Hévízi-tó – fotó H. Szabó Sándor

A füredi “reformkori” városrész a jellemzően a 18. század elején és második felében épült házakkal – fotó H. Szabó Sándor

A keszthelyi Festetics kastély – fotó H. Szabó Sándor

 A továbbiakban dr. Luda Szilvia, a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács területfejlesztési szakértője és Taschner Tamás, a Fertő-táj Világörökség Magyar Tanácsának ügyvezetője osztotta meg a már létező világörökségi helyszíneken szerzett tapasztalatait. Mint elmondták, a világörökségi cím egyszerre áldás és átok, egyszerre vannak hátrányai és előnyei, de igazán az érintetteken múlik, hogy melyik oldal lesz erősebb.

Luda Szilvia szerint Tokajban nem mindenki örült a világörökségi címnek – Fotó: Győrffy Árpád

Taschner Tamás szerint a világörökségi cím afféle prémium terméket jelöl, így az érintett térségben működő szervezeteknek, vállalkozásoknak is ehhez kell szabniuk a minőséget – Fotó: Győrffy Árpád

Az előnyök közé sorolták, hogy segíthet a helyi identitás erősítésében, segítségével könnyebben lehet pályázati támogatáshoz jutni, nagyon hasznos marketingeszköz, idegenforgalmi oldalról közvetlenül is hasznos, hogy ezzel felkerültek a világörökségi turizmus célpontjai közé. Ugyanakkor szólni kell arról is, hogy teher lehet például az épület felújítások engedélyeztetésénél, akadályozhatja nagyobb léptékű ipar letelepítését, bányák nyitását, működtetését.

Tornai Tamás, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának eddigi elnöke arra figyelmeztetett, hogy a világörökségi címet, ne adományként próbáljuk kezelni. Maga az örökség legyen a fontos, ami ránk maradt, amit az adott helyen élőknek kell megőrizni. Szerinte a borászok többsége nyitott az együttműködésre és saját területén a világörökségi címnek megfelelő minőség kialakítására. Igaz, vannak kivételek is. Kérdés, mennyire vagyunk képesek megmondani nekik, hogy másképp kellene csinálniuk. Arra is figyelmeztetett, hogy csak fenntartható dolgokkal érdemes foglalkozni, és figyelni kell arra is, hogy mindenki képes-e arra, hogy rábízott feladatott megfelelően elvégezze.

Képesnek kell lennünk arra is, hogy megmondjuk a másiknak, ha az nem megfelelően dolgozik, ha képtelen a feladatát fenntartható módon elvégezni – Fotó: Győrffy Árpád

Az előadások között tartott kerekasztal beszélgetésen Tósoki Imre tihanyi polgármester úgy fogalmazott, hogy örülnek a kezdeményezésnek, támogatják is, de vannak kérdéseik. Nem tudják például milyen korlátokra kell számítani. A kérdésekre válaszokat várnak, de mindenképp partnerként kapcsolódnak a munkába.

A kerekasztal beszélgetés résztvevői – Fotó: Győrffy Árpád

A fórum végén Sándor Péter környezetvédelmi szakértő, a Balaton Világörökségéért Alapítvány kuratóriumi tagja összegezte a tennivalókat. Mint elmondta, a következő feladat, hogy a várományosi címmel rendelkező hazai pályázó közül megszerezzék a “világörökség jelölt státuszt”, ami nemzetközi jelölés továbblépési feltétel.

Sándor Péter szerint az első feladat, hogy megszerezzék a “világörökség jelölt státuszt” – Fotó: Győrffy Árpád

Jelenleg a “Római limes magyarországi szakasza” program rendelkezik ezzel, mivel egy nemzetközi sorozatjelöléshez kapcsolódik. A Balaton-felvidéki kultúrtájnak így legkorábban 2018-ban lehetne lehetősége a jelölti státuszra, ami együtt járna azzal, hogy pénzt kapnának a jelöléshez szükséges részletes kezelési terv elkészítésére, gondnokság működtetésére és a részletes világörökségi koncepció kidolgozására. Mindehhez egységes térségi támogatás szükséges. A sikeres pályázathoz feltétlenül szükséges az érintett önkormányzatok, szakmai és társadalmi szervezetek aktív részvétele a munkában és minden érintett hiteles tájékoztatása a cím elnyeréséből fakadó kötelezettségekről, előnyökről, lehetőségekről – hangsúlyozta a szakértő.

2018 a lehető legkorábbi dátuma a jelölti státusz megszerzésének, de ez ugyanígy lehetőségében áll a többi várományosnak is. Így akár újabb két évtizedre is nyúlhat a várakozási idő a Balaton-felvidéki kultúrtáj világörökségi területté válásáig.

Győrffy Árpád

Ha érdekesnek találta, egy megosztással ajánlja másnak is!

 

Iratkozzon fel a Balatontipp.hu hírlevelére, hogy ne maradjon le semmiről! A feliratkozással hozzájárul adatainak a hírlevél küldéséhez szükséges kezeléséhez.(Adatvédelmi szabályzatunkat és tájékoztatónkat itt olvashatja)

Hasznos lehet!

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Cookie szabályzat Őszintén szólva mi sem vagyunk szerelmesek a Cookie-ba, mert nem szeretjük, ha olyan dolgokat alkalmaznak velünk kapcsolatban, amivel nem vagyunk teljesen tisztába. De egyszerűen nem tudunk mit tenni ellene, ha működtetni akarjuk az oldalunkat, mert az általunk használt szoftverek, segítő alkalmazások erre épülnek. Néhány ilyen, általunk használt Cookie az egyes szolgáltatások működéséhez nélkülözhetetlen, vannak, amelyek információt, statisztikát gyűjtenek a weboldal használatáról, adatokat elemeznek, hogy segítsenek számunkra, vagy az oldalunk működését segítő, biztosító partnereink számára megérteni, az emberek hogyan használják az online szolgáltatásokat, hogy fejleszthessük azokat. A Cookie-k közül egyesek átmenetileg működnek, és a böngésző bezárása után eltűnnek, de tartósak is megtalálhatók köztük, amelyek a számítógépeden tárolódnak. Ha látogatása során Ön mellőzi a Cookie-k használatát, tudnia kell, hogy a oldal nem fog az elvártaknak megfelelően működni. Ha a számítógépén már megtalálható Cookie-k közül szeretne törölni, kattintson a böngészőben található "Súgó" menüpontra és kövesse a böngésző szolgáltatójának utasításait! Még többet megtudhat a Cookie-król, azok törléséről és irányításáról a www.aboutcookies.org weboldalon!

Bezár