Az algáktól és a víz barnaságától nem kell tartanunk, de a magas, túlszabályozott vízszint és a közvetlen emberi beavatkozás jelentős károkat okoz a nádasokban, derül ki több más mellett abból az anyagból, amit Dr. Jordán Ferenc, az MTA Ökológiai Kutatóközpont, Balatoni Limnológiai Intézet vezetője és kutatótársai készítettek az elmúlt enyhe tél hatásaira is figyelve.
Télen nem fagyott be a tó, de ennek nincs kimutatható hatása a vízminőségre
Az elmúlt télen nem fagyott be a tó. Ez az állapot az utóbbi két-három évtizedben egyre gyakoribbá válik, miközben tudni kell, hogy a jéggel fedett Balatonban sajátos környezeti körülmények alakulnak ki. A szél által rendszeresen felkevert üledékrészecskék kiülepednek, a napsugárzás akadálytalanul lejut a tó üledékének felszínére. Ennek eredményeként a háborítatlan üledékfelszínen sajátos mikroszkópikus algaegyüttesek fejlődnek ki a 3-4 Celsius fokos vízben. Szerencsére ennek az állapotnak az elmaradása nincs kimutatható hatással a tó tavaszi-nyári vízminőségére.
Amikor befagy a Balaton. a jég alatt az üledékrészecskék kiülepednek, a napsugárzás akadálytalanul lejut a tó üledékének felszínére – Fotó: Győrffy Árpád
Az utóbbi télen még januárban is hatalmas hullámok keverték fel a Balaton vízét – Kilátás az Akarattyai magaspartól – Fotó: Győrffy Árpád
Az algák jelentik a Balaton energetikai alapját
A Balatonban éppúgy, mint az állóvizek többségében a vízi ökológiai rendszer energetikai alapját a lebegő mikroszkópikus algák teremtik meg a nap sugárzó energiájának megkötésével. Néhány évtizeddel ezelőtt az algák túlzott elszaporodása az ún. eutrofizáció komolyan veszélyeztette a tó a fürdőzésre való alkalmasságát és az ivóvízkivételeket. A vízgyűjtőterületen végrehajtott nagyberuházások (harmadik fokozatú szennyvíztisztítás, szennyvíz kivezetés a vízgyűjtőről, tározóépítések) meghozták a kívánt eredményt, ma már a tó egyetlen területén sincs kifogásolható mértékű algaelszaporodás. Így van ez most május elején is, amikor a tó legalgásabb területein, a Keszthelyi- és a Szigligeti-medencében az algák mennyiségét kifejező a-klorofill koncentráció 8-10 mikrogramm literenként, a tó keleti területén pedig csupán 4-5 mikrogramm/liter. Mindegyik tóterületen a tavaszi időszakra jellemző kisméretű, 10 mikrométernél kisebb kovamoszatok és egybarázdás moszatok az uralkodó szervezetek, amelyek semmiféle egészségügyi veszélyt nem hordoznak.
Nem jelent problémát, ha néhol enyhén barna színű a víz
A víz küllemét a Keszthelyi- és a Szigligeti-medencékben a Kis-Balaton tározórendszer területéről a zalavízzel bemosódó, a vízi és mocsári növényzet által termelt sárgásbarna oldott szerves (humin) anyagok határozzák meg alapvetően, ezért enyhén barna színű itt a víz. Méréseink alapján ezeken a területeken ezek az anyagok kétszer-háromszor annyi fényt nyelnek el mint a lebegő mikroszkópikus algák. Ez az állapot azonban a jelenség mértékét tekintve nem jelent az emberi vízhasználatokra károsító hatást.
A kutatók szerint csak esztétikai gondot jelent a víz szervesanyag-tartalma – Barna Balaton a Boglár és Fonyód közötti partszakasznál, a Szent György-árok torkolata előtt – Fotó: Győrffy Árpád
Vörösmoszatok a parti köveken: tiszta vizet jelent
A vízparton sétálók számára a parti kövek élőbevonata jelzi egyértelműen és látványosan a tavasz beköszöntét. A hullámok által locsolt parti köveken vörösmoszatok szakállszerű bevonata jelenik meg. Ez a fonalas vörösmoszat (Bangia atropurpurea) a tiszta víz egyértelmű indikátora nem tűri az állandó vízborítást. Ez az alga korábban jóval elterjedtebb volt hazánkban azáltal, hogy a működő vízimalmok kerekein megvalósult az a számára ideális állapot, hogy közel egyidejűleg vízben is volt és levegővel is érintkezett.
Fonalas vörösmoszat szakáll a hullámok által locsolt parti köveken Tihanynál – Fotó: Vörös Lajos
Magas, túlszabályozott vízszint és nádasok írtása
A múlt évhez hasonlóan 2019 első 4 hónapjára is a magas, túlszabályozott vízszint volt jellemző a Balatonban, amire a makrovegetáció (magasabbrendű növényzet) egyértelműen reagált. Voltak területek, ahol a nádas 2-3 métert is visszavonult, volt, ahol meggyérült. Sajnos volt több olyan terület is, ahol az emberi beavatkozás miatt változott meg a parti zóna kinézete, így a tó elveszített több ezer négyzetméter lokálisan pótolhatatlan élőhelyet
A Balaton környékének Sentinel-1 műholdas kompozit radarképe 2018-ből
A radarképek a terepi tárgyak magasságát mutatják, illetve ezen a térképen az adott időszak méretváltozása (valószínűleg a vegetáció növekedése és/vagy pusztulása) van megjelenítve. (Piros színű foltok – tavaszi aktivitás, zöld színű foltok – nyári aktivitás, kék színű foltok – őszi aktivitás, fekete színű foltok – egész évben alacsony aktivitás, világos/fehér színű foltok – egész évben magas aktivitás). A nádasok jellemzően lilás színűek: tavasszal és ősszel történik bennük a legnagyobb változás.
“Babásodva” pusztuló nád a tihanyi Gödrösi strand mellett – Fotó: Győrffy Árpád
Nádirtás után a balatonakali partoknál – Fotó: Győrffy Árpád
A meleg tél miatt a nádasok néhol már márciusban hajtani kezdtek
Mindazonáltal a meleg tél és tavasz következtében a nádasok hamarabb kezdték el a vegetációs szezont: míg a Balaton déli partján helyenként már március végén, addig a tó egészét figyelembe véve már április első napjaiban tömegesen jelentek meg az első hajtások. Hasonlóképpen a meleg télnek köszönhetően az áttelelő süllőhínárból jelentősen nagyobb biomassza figyelhető meg a Balatonban.
Húsvétkor már ívtak a dévérek
A halfaunával kapcsolatban elmondhatjuk, hogy egy tihanyi kövezésen is megfigyeltek balin ívást március végén (nem köztudott, hogy a tóban is képes leívni ez a faj). Húsvétkor elkezdtek ívni a dévérek is – ahogy Takács Péter felvételének részletén is megfigyelhető. Ezt megzavarta a viharos időjárás, de nyugodtabb körülmények között aztán folytatódott az ívás.
Újabb idegenhonos faj a Balatonban
Folyamatosan monitorozzuk egy újabb idegenhonos faj, a kis testméretű Theodoxus fluviatilis csiga terjedését is a tóban. Nagyobb köveken már százas-ezres nagyságrendben is láthatóak.
Forrás: MTA Ökológiai Kutatóközpont, Balatoni Limnológiai Intézet
–
A Magyar Tudományos Akadémia május elején tartotta 191. közgyűlését, amin több kutatónak Akadémiai díjjal ismerték el munkáját. Az Akadémia-díjasok között volt Jordán Ferenc, a Balatoni Limnológiai Intézet új igazgatója is. A méltatás szerint: “Jordán Ferenc, az MTA doktora, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet igazgatója, az elismerést az ökológiai hálózatok és biológiai rendszerek széles körű vizsgálatáért, a fajok fontosságának mérésére szolgáló, világszerte használt elméleti módszerek kifejlesztéséért, valamint az ökológián kívül sok egyéb témában is használt módszertani fejlesztéseiért kapta.”
Jordán Ferenc – Fotó: Győrffy Árpád
Jordán Ferenc terveiről, munkájáról korábban itt olvashattak: Tihany – Mostantól egy mindenevő biológus vezeti a Balatoni Limnológiai Kutatóintézetet
Ha érdekesnek találta, egy lájkkal vagy megosztással ajánlja másnak is!
Iratkozzon fel a Balatontipp.hu heti hírlevelére, hogy ne maradjon le semmiről! A feliratkozással hozzájárul adatainak a hírlevél küldéséhez szükséges kezeléséhez.(Adatvédelmi szabályzatunkat és tájékoztatónkat itt olvashatja)
