Balatoni Szövetség – Busákról, bojlizásról, hajós kőszállításról, kutyás fürdésről és vasárnapi boltzárról – 2015.11.05.
Két új tag felvételén, a szúnyogirtásról szóló beszámoló elfogadásán kívül nem született érdemi döntés a Balatoni Szövetség Tihanyban tartott közgyűlésén, és vita sem volt a napirenden szereplő témákról.
A hivatalos ülés fél órás halasztással kezdődött, mert az egyharmadnyi tagság jelenlétében csak így lehetett szabályos közgyűlést tartani. Hogy közben az idő ne teljen üresen, Balassa Balázs elnök, szigligeti polgármester tájékoztatást adott néhány olyan ügyben, amiben nem kellett határozatot hozni.
Tósoki Imre (balról) tihanyi, Csákovics Gyula zamárdi polgármester és Balassa Balázs szigligeti polgármester, a szövetség elnöke a színpadra állított egyik elnökségi asztalnál
Vasárnapi zárva tartás – nem ígértek semmit
Beszámolt arról, hogy helyettes államtitkári szinten konzultációs lehetőséget kapott a Nemzetgazdasági Minisztériumban a vasárnapi zárva tartás ügyében.
– Egyértelműen azt érzem, hogy a kormány ebbe nem szeretne drasztikusan belenyúlni
– Az az álláspontjuk, hogy jó döntés volt. A térségben dolgozó kisvállalkozók bevétele nem csökkent, és ez alapján valószínűleg nem kívánják módosítani a törvényt.
– Az biztos, hogy regionális módosítások nem lesznek.
– A végén odáig jutottunk, hogy kisebb módosításokat kezdeményeztünk, ami úgy gondolom, hogy Varga Mihály miniszter úr elé lesz terjesztve, és talán ezekben a pontokban van esély a módosításra.
A javasolta, hogy a szabad vasárnapok legyenek teljesen választhatók, töröljék el az adventet, mint kötelező időpontot, a boltok szabadon választhassanak öt napot – mondta. Ezt még annyival egészítette ki, hogy bővítsék a szabad vasárnapok számát nyolcra, így július-augusztusban nyitva lehetnének az üzletek a Balatonnál. Azt is kérte, vizsgálják meg, hogy kétszáz négyzetméternél kisebb üzleteknél alkalmazottakat is bevonhassanak munkába, amennyiben a dolgozókat érdekeltté tudják tenni.
– Nem zárkóztak el, de ez nem jelent semmit természetesen – összegezte az elnök a tárgyalását.
(Azadvent-nyári szezon cserét Tóth Béla, az akali Fék üzletközpont tulajdonosa kezdeményezte még a tavasszal – erről itt írtunk. Akkor futott is vele egy kört, de eredménytelenül. Közben fejlesztette az üzletével egy ingatlanon lévő piacát, így számára már nem probléma a vasárnapi nyitva tartás.)
Kutyák a strandokon
Balassa Balázs a kutyás fürdés ügyével folytatta az előülést.
– Volt egy olyan megkeresés, kérés, hogy a Balatoni Szövetség foglalkozzon azzal, hogy a kutyák és a tulajdonosok együttfürdésének lehetőségét hogyan lehet biztosítani a strandokon. Futottunk egy-két kört, megkerestük az állatvédőket, kutyabarátokat, ÁNTSZ-t, mindenkit. Egyértelmű, hogy a jogszabály nem teszi lehetővé, hogy a strandokon a kutyatartó és a kutya együtt fürödjön. Akár akarná az üzemeltető, akár nem, pillanatnyilag a jogszabályok által teremtett jogi háttér szerint erre nem lehet lehetőséget biztosítani – mondta az elnök.
(Az elnök arról nem beszélt, hogy a fürdőhelyként ki nem jelölt, de egyébként fürdésre használható területeken nincsen központi jogszabályi akadálya a kutyák és gazdáik közös fürdésének – a szerk.)
Pálkövéről a Balatonon hordanák hajókkal a követ az építkezésekhez
Balassa Balázs tájékoztatása szerint a közgyűlés előtt tartott elnökségi ülésen arról is tárgyaltak, hogy a Bahart szeretne a Balaton-parton egy kőberakót újból üzembe helyezni. Balassa szerint ez nem csak a Bahart és az érintett önkormányzatok problémája, hanem hosszú távon meghatározhatja a balatoni fejlesztési irányokat, fejlesztési lehetőségeket, majd így folytatta.
– Amennyiben nem tudunk akár a Baharttal, akár más szervezettel kialakítani egy kőberakót, hogy vízi úton tudják uszályok segítségével elszállítani a Balatonon a követ, fontos lenne a vízszintemelés miatt, hogy kőgátak épüljenek, a Balaton turizmusa szempontjából, hogy kikötők épüljenek, és egész más fejlesztési források nyílhatnak meg, amit meg kell valósítani mindenképpen a Balatonnál. És amennyiben egy kőberakó, egy ide történő szállítás meghiúsul, ebben a pillanatban ezek a fejlesztési források veszélybe kerülnek. Az elnökség úgy döntött, hogy a Balatoni Szövetség igenis markánsan álljon ki amellett, hogy ez a kőberakó Pálköve területén újból indulhasson. Maga a kőberakó helyzetével nincs gond, a megközelítésével van probléma. Az ott élő, ott nyaraló tulajdonosok nem szeretnék, illetve súlykorlátozó táblák vannak a megközelíthető útszakaszon.
A kőrakodót piros pöttyel jelöltük a térképen
Legutóbb kikötött uszályokat láttunk a kikötőben
Balassa Balázs így folytatta: Ezzel kapcsolatban egyértelműen az az elnökség álláspontja, hogy ebben fel kell lépnünk. Valamilyen fokon, vagy törvényi háttérrel, vagy a lakosság, illetve az önkormányzatok meggyőzésével, de hosszú távon ezt a kőberakót újra kell indítani. Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy meglegyenek a feltételei annak, hogy a reméljük nagyon komoly fejlesztésekhez követ tudjon szállítani a Bahart. Azért mondom, hogy Bahart, mert most még pillanatnyilag a Bahart az az egyetlen, amelyik a Balatonon egyetlen olyan építési lehetőséggel, illetve gépekkel, gépparkkal rendelkezik, ami ezeket a feladatokat el tudja látni. A Balaton jövője szempontjából elengedhetetlen, hogy ez a kőberakó újrainduljon, és ezzel kapcsolatban a Balatoni Szövetség megteszi a szükséges lépéseket. Reméljük, hogy megtaláljuk a megoldást önkormányzatokkal, minisztériumokkal – mondta Balassa Balázs.
A kérdésről nem volt vita, sem szavazás arról, hogy a jelenlévő tagok hogyan vélekednek az elnökség álláspontjáról.
Szorosabb együttműködést a Limnológiával!
Közben az ülés eredetileg tervezett időpontjától a második kezdésig kiszabott fél óta szünet, így már hivatalosan is megkezdődhetett a 77 önkormányzatot tömörítő szervezet közgyűlése 26 jelenlévő képviselővel.
Elsőként házigazdaként Tósoki Imre tihanyi polgármester köszöntötte a megjelenteket. Részletesen szólt a településen működő Limnológiai Kutatóintézet munkájáról, térségi jelentőségéről. A jövőben szorosabb együttműködést javasolt az intézet és a szövetség között. Bejelentette, hogy az önkormányzatuk egy százezer forintos jutalommal járó díj alapításával ösztönzi a fiatal hidrobiológusok Balatonnal kapcsolatos kutatómunkáját.
A régió minden önkormányzatát képviselni szeretnék
Az új tagok felvételével foglalkozó napirend bevezetőjeként Balassa Balázs elmondta, hogy a szövetség elnökeként kiemelt célja a taglétszám bővítése és így a kiemelt üdülőkörzet minden önkormányzatának képviselete. Szeretné, ha a ciklusa végére a térség minden önkormányzata a szervezet tagja lenne. Ennek jegyében keresték meg Kisapáti és Nemesgulács önkormányzatát, akik kérték a felvételüket, amit a közgyűlés meg is szavazott.
Szúnyogirtás – jövőre minden önkormányzat maga dönt a területről
A folytatásban Balassa Balázs nagyon eredményesnek értékelte az idei szúnyogirtási munkát. Voltak ugyan olyan területek, ahol a gyérítés nem volt elég hatékony. Ez néhol azért fordulhatott elő, mert az érintett önkormányzat az érintett helyre nem kért gyérítést, vagy nem is volt erre lehetősége a terület védettsége miatt – mondta.
Jövőre minden önkormányzat térképet kap a gyérítésben eddig érintett területről, illetve annak nagyságáról, és eldönthetik, hogy legközelebb hol, mekkora területre rendelik meg a munkát.
Nem hiányzik a balatoni hal a vendéglőkből, állítja Szári Zsolt
A továbbiakban Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója tartott előadást a halászat és horgászturizmus helyzetéről. Mint emlékeztetett rá, halászni 2013 decembere óta tilos a tavon, de ez szerinte nem hozott lényeges változást.
Véleménye szerint eddig is kérdéses volt, hogy balatoni volt-e az étlapon balatoniként feltüntetett hal. Példaként a szigligeti süllőfesztivált hozta, ahol becslése szerint két tonna süllő is elfogy a rendezvény idején. Szerinte ez nem származhat és régen sem származhatott mind balatoni halból, mivel a cégük egész évben nem fogott ennyit még akkor sem, amikor szabad volt halászni. 2013-ban az összes süllőfogásuk 1,5 tonna volt, tehát maximum ennyi kerülhetett legálisan a piacra. Ugyanígy nem lehetett balatoni fogásból biztosítani a balatoni vendéglők évi 40-60 tonna süllőforgalmát sem. A fentiek alapján a vezérigazgató úgy látja, hogy a vendégek elé kerülő balatoni süllőknek korábban is csak nagyon kis hányada volt balatoni. Ennek megfelelően az ellátásban nem hozott változást a másfél tonna kiesése, hisz a vendéglősök most is ugyanúgy be tudják szerezni a halat az édesvízi halastavakból, ahogy eddig tették.
Szári Zsolt összességében úgy látja, hogy a halászat leállítása miatt a halellátás nem sérült. Mint mondta, ők maguk is termelnek a Balaton mellékén halat, ami kiváló ízű. S ha ez tányérra kerül, akkor ember legyen a talpán, aki meg tudja különböztetni, hogy balatoni hal, vagy a tógazdaságból származik. Szerinte a megoldás egy olyan brand kialakítása lehet, ami a “Balaton vízrendszeréből származó hal” nevet kapná ellenőrzött minőséggel.
Szári Zsolt szerint nem ketyeg a busabomba
Szári Zsolt szerint nem kell tartani attól, hogy az ökológiai halászat leállítása miatt automatikusan halpusztulások történnek, hogy “felrobban a busabomba”. A halpusztulások legnagyobb része szerinte az antropogén hatások miatt következnek be. Példaként említette a szúnyogirtást, a vírusok, kórokozók bemosódását.
Bár az idegenhonos halfajok jelenléte szerinte is valós veszélyt okoz. De a korábban végzett állított hálós busahalászat teljesen gazdaságtalan volt, csak nézeteltéréseket okozott. Évente 130 tonnás fogást és 70 milliós veszteséget eredményezett a cégnek. Szerinte sokkal egyszerűbb lesz, ha felkészülnek a déli vízfolyásokon felúszó állomány szelektív kifogására.
A kutatóktól azt várják, mondják meg végre, mennyi busa van a Balatonban. Most valójában nem tudja senki, csak annyi biztos, hogy fokozatosan kihalnak. Évente 20-30 tonna közötti dögöt gyűjtenek össze belőlük. Abban a vezérigazgató is osztotta a kutatók véleményét, hogy jogszabállyal be kellene tiltani a busák nevelését a Balaton vízrendszeréhez kapcsolódó halastavakban.
A helyi horgász is akadálya a horgászturizmusnak a vezérigazgató szerint
A horgász turizmus helyzetéről szólva a gátló tényezők közé sorolta többek között a kevés parti horgászhelyet, a szűkös csónakkikötő kapacitást, az időjárásnak való kitettséget, hogy a turizmusban sokadrangú szempontként kezelik.
A vezérigazgató horgászturizmus fejlődését gátló tényezők között említette a helyi horgászokat is, mert azok nem szeretik a helyüket elfoglaló, halukat kifogó idegen horgászokat, azokat igyekszenek elrettenteni a környezetükből – mondta.
Megoldás lehet további szabad partszakaszok bevonása és a nyíltvízi, vezetőkkel kísért horgászat feltételeinek fejlesztése.
Korábban tiltották, most támogatnák a bojlizást a halászati cégnél – az önkormányzatok nem lelkesednek érte
Szári Zsolt nagy lehetőséget lát a korábban megtiltott bojlis – behúzós – horgászat fejlesztésében. Ezt külön, határozott időre, konkrét területre szóló engedéllyel, külön pénzért lehetne csinálni.
Mint elmondta, a horgász öt napra, egy hétre letelepszik sátrával, felszerelésével a kijelölt helyre, ahol előetet, megvárja, míg odajönnek a nagyhalak, kifogja azokat, lefényképezi és többségében vissza is dobja. Hogy ez működni tudjon, megfelelő helyekre, vécére, zuhanyzóra van szükség, ehhez kérik az önkormányzatok segítségét.
Mint kiderült, az önkormányzatok többsége nem igazán lelkesednek az ötletért.
Az ülés után több polgármester is elmondta, nem szívesen adnak helyet olyan horgászoknak, akiket helyiek, illetve az adott partot egyébként használók nem igazán néznének jó szemmel, mert elvennék a területüket. Nem igazán lenne szerencsés az sem, hogy amíg másoknak nem engedik a sátrazást, a bojlisok megtehetnék. Az sem igazán ösztönzik őket, hogy ez elsősorban a halászati Zrt-nek lenne jó üzlet, miközben a terheket főleg a településeknek kellene viselni.
Valahol Tihanynál
Mint az ülésen kiderült, egy korábbi írásos megkeresésre négy önkormányzat adott pozitív választ, de ezek is feltételekkel. Szántód kijelölt helyen, bejelentési kötelezettséggel, a költségek átvállalásával támogatná a bojlizást. Balatonszepezd napi bérleti díj ellenében helyet és illemhelyet biztosítana. Balatonberény és Csopak elvben támogatja az ügyet, a feltételeiket később határoznák meg. Balatonalmádi, Ábrahámhegy, Badacsonytomaj meghatározott feltételekkel versenyekhez biztosítana helyet, de egyébként nem támogatják a sátrazós horgászatot. A többi önkormányzat vagy nemleges választ adott, vagy nem is válaszolt a halászati Zrt. javaslatára.
Az ülés további részében szó volt, illetve szó lett volna még a strandok iszapolódásáról. De mint Balassa Balázs elmondta, az elnökség megfelelő források ismerete híján nem tartotta időszerűnek a kérdés megvitatását.
Támogatót, illetve helyet kerestek egy Makovecz Imre tervei alapján megépítendő vízi kápolnához. A szervezők, valami csendes öbölben látnák szívesen az északi parton. Jelentkező az ülésen nem volt rá.
Keszey János almádi polgármester abban kért segítséget, tanácsot, hogyan lehetne visszaszorítani a strandokat egyre jobban elfoglaló nádasokat. Egy korábbi fórumon elhangzottakat idézve azzal nyugtatták, hogy az igazolhatóan túlterjeszkedő nádat engedéllyel ki lehet vágni.
Kollár József, a Balatoni Hajózási Zrt. vezérigazgatója támogatást kért a fentebb már tárgyalt kőberakó újraindításához. Bejelentette azt is, hogy uniós támogatással olyan technológiát szeretnének kialakítani, amivel hatékonyan megoldhatnák a lágyiszap eltávolítását a strandokon és más helyeken. Az iszapot a kiszedés helyén víztelenítenék és már szárazon vinnék a lerakó térbe.
Péter Károly, Vonyarcvashegy polgármestere arról beszélt, hogy a horgászok számára ma még meglévő, használható partszakaszok is egyre fogynak, ha nem védik meg a Balatontól. Ugyanígy a strandokon és más területeken is meg kellene oldani a partfalak védelmét. Közösen kellene fellépni ezért, hogy megfelelő pályázati pénzekhez jussanak. Felvetette azt is, hogy a horgászstégek telepítését nem a nyitott partszakaszok elé kellene engedélyezni, hanem a nádasok előtti vízterületekre, mert így mindkét helyet használhatnák a horgászok. Ebben a kérdésben is közös fellépést szorgalmazott.
Az ülés zárásaként több régiós szervezettel, intézménnyel megújított együttműködési szerződést írtak alá.
Kép és szöveg Győrffy Árpád
Ide kattintva feliratkozhat heti hírlevelünkre, ha értesülni akar új cikkeinkről
