A Központi Statisztikai Hivatal a napokban tette hozzáférhetővé a szeptemberi idegenforgalmi adatokat szerverén, így már az év egy olyan jelentős szakaszáról mutathatunk pontos képet, ami a tó körüli turizmusban már az egész év eredményéről is megbízható előrejelzést ad.
A KSH adatbázisában a kereskedelmi szálláshelyekről – hotelekről, panziókról, kempingekről – találunk friss információkat. Bár ezek nem fedik le a teljes piacot, a forgalom meghatározó részét adva hordozzák az általános tendenciákat.
A korábbi évekhez viszonyítva a régió egészét nézve az adatok egyértelműen javulást mutatnak még az egyébként jónak tartott 2015-ös szezonhoz képest is.
Az év első kilenc hónapjában a balatoni régióhoz sorolt települések kereskedelmi szálláshelyein a külföldi és a hazai turisták együttesen 4,7 millió vendégéjszakát töltöttek el, ami 6,3 százalékkal több az előző év hasonló időszakában regisztrált vendégéjszakáknál.
Siófokon is csak az óriáskerék ment össze egy kicsit a korábbi évhez képest, a vendégforgalom jelentősen nőtt
A jelentős emelkedés elsősorban a hazai forgalom töretlenül folytatódó növekedésének, a múlt évihez képest 9,1 százalékos emelkedésnek köszönhető. Ehhez képest a külföldi vendégéjszakák számának 1,1 százalékos emelkedése szinte elhanyagolható. De a korábbi évek néha negatívba forduló eredményei után a kicsit is meg kell becsülni.
A hazai vendégforgalom Üdülési csekk idején kezdődött térnyerése – és sajnos a külföldi forgalom közben elszenvedett visszaesése – mára odavezetett, hogy a 4,7 milliós vendégéjszakaszám kétharmadát – 66,6 százalék – a hazai turisták adják. Aminek persze örülni kell – még ha közben búslakodunk is a külföldi vendégek elszivárgása miatt.
Az alábbi táblázatban településekre bontva is megnézhetik, hogyan alakult egy-egy helyen a kereskedelmi szálláshelyek összes forgalma, s ezen belül milyen volt a külföldi és a belföldi turisták aránya. A vendégéjszakák idei első 9 havi adatai után a tavalyi eredményhez képest bekövetkezett változás olvasható.
Egyes balatoni települések vendégforgalma 2016 első kilenc hónapjában a kereskedelmi szálláshelyeken
Az egyes települések neve után olvasható csillag azt jelzi, hogy az érintett községről, városról a KSH adatbázisa nem tartalmaz az elmúlt két év minden érintett hónapjára adatot, mert az adott időszakban a településen három alá csökkent kereskedelmi szálláshelyek száma. Hogy ne lehessen egy-egy szálláshely eredményére következtetni, az ezekben az időszakokba mért adatok csak az éves összesítésen jelennek meg. Ha egész éven át ilyen volt a helyzet, akkor egyáltalán nem közölnek róluk települési szintű adatot – ahogy például Balatonkenese sem szerepel a lekérdezhető adatbázisban. Tapolca esetében is félig ez történt, mert tavaly még szerepelt, az idén már nem.
A hazai és a külföldi forgalom nagyságának eltérő alakulását jól szemlélteti az alábbi grafikon, amelyen a két vendégkör és a teljes forgalom változását összesítettem a 2008-2016 közötti időszakra éves bontásban. Pontosabban minden évben csak az első 9 hónap eredményével számoltam, hogy alkalmazkodjak az idei évről rendelkezésre álló adatokhoz.
A balatoni vendégéjszakák alakulás 2008-2016 között évente a kereskedelmi szálláshelyeken
A grafikonból is kiderül, hogy a külföldi forgalomnál a 2012-től beinduló gyenge erősödés ellenére sem tudtunk visszatérni a 2008-as szintre – pedig már az is egy nagyon gyenge helyzet volt -, az elmaradás a nyolc évvel ezelőtti szinthez képest 8,6 százalékos.
Mindeközben a hazai forgalomban 37 százalékos volt a növekedés, ami a külföldi csökkenést is ellensúlyozva nyolc év alatt 17,4 százalékos javulást hozott a teljes forgalomban.
Akár elégedettek is lehetnénk, ha nem néznénk meg a vendégforgalom éven belüli alakulását. Az alábbi grafikonon a 2008-as és a 2016-os forgalmi adatokat vetettem össze az év első kilenc hónapjában havi bontásban.
A 2008-as és a 2016-os balatoni forgalom havi bontásban az év első 9 hónapjában a kereskedelmi szálláshelyeken
A két időszak együttes forgalmát mutató sárga, illetve sötétvörös vonal alakja szinte teljesen azonos. Ugyanígy a belföldi növekedést időben arányosan szétterítve mutató zöld vonalak és a külföldi forgalom majdnem együtt futó kék vonalai is. A vonalak alakja jól mutatja a forgalom szezonális alakulását. A párhuzamosságok pedig azt jelzik, hogy az elmúlt nyolc évben sem igazán jött össze az annyit emlegetett szezonhosszabbítás.
Talán még érzékletesebben mutatja be a szezonalitási gondokat az utolsó grafikon, amin a három legnagyobb forgalmú parti település, Siófok, Balatonfüred és Zamárdi mellett a két termálváros, Hévíz és Zalakaros 2016 első 9 havi forgalmát ábrázoltam havi bontásban.
Siófok, Balatonfüred, Zamárdi, Hévíz és Zalakaros vendégforgalmának alakulása 2016 első 9 hónapjában a kereskedelmi szálláshelyeken
Áprilisig viszonylag alacsony szinten együtt halad a siófoki és a füredi forgalom, majd májusban, júniusban mindegyiknél jelentős emelkedés látható, de az igazán nagy forgalom mindkettőnél júliusra és augusztusra koncentrálódik. Náluk is kihegyezettebb grafikont látunk Zamárdi esetében, ahol a 186 ezer éjszakás összforgalom több mint fele júliusban – sőt annak is egy szűk időszakában – realizálódik.
Táborbontás, hazaindulás egy augusztus végi fesztivál után Zamárdiban
A három parti településhez képest rendkívül kiegyensúlyozott forgalmat mutat a két gyógyhely. Zalakaros úgy hozza a Zamárdi forgalom kétszeresét, hogy a csúcs időszakban is csak mintegy 70 ezer éjszakát regisztráltak havonta. Hasonlóan visszafogott a hévízi görbe is, ahol a legalacsonyabb és a legmagasabb forgalmú hónap között is csak bő kétszeres a különbség a siófoki tízszeres szorzóhoz képest. Természetesen mások a lehetőségek egy gyógyvízes, de talán éppen ezért az összevetésükkel még markánsabban látható a balatoni forgalom szezonalitása.
Grafika, fotó, szöveg Győrffy Árpád
Itt is feliratkozhat a hírlevelünkre
Sajnos valóban a régi gondokat görgetjük magunk előtt. Vitorlázó emberként minden évben szembesülök a régi rákfenével, június második hetében mikor már jó idő van, van még szél vitorlázni, Balatonlellén szinte éhen haltunk. Talán két egység volt nyitva, az is talán 10-ig, a fő szezon előtt egy héttel!!!! A többi tóparti helység dettó. A nagyságos vállalkozó csak akkor akar kinyitni, mikor szakítani lehet. Az lenne a megoldás, hogy aki a tó környékén akar vendéglátással foglalkozni, köteles legyen kinyitni legalább június elsején, és szeptember 30-ig. Esetleg csökkentett személyzettel, szűkebb választékkal.Akkor, ha a vendég biztos lehet benne, hogy lesz hova beülni, nem akarják kirúgni 10 órakor, akkor talán komolyan lehetne venni a szezon megnyújtását. Addíg csak ábrándozni lehet a szezon hosszabbításról, míg a vállalkozók jóindulatára van bízva, hogy lessz-e nyitva valami. A tapasztalat szerint június elsejétől már nagyon jó idő van, fürdeni is szoktunk. Szeptember a legzsúfoltabb vitorlás időszak, még bőven 30 fok körüli hőmérséklettel. Igény tehát lenne bőven. Egyszerűen vicc, hogy mindenki június 15.-én nyit, augusztus 20.-án meg bedeszkázzák az eget. Pár évbe beletellene, mire az emberek megszoknák, hogy hosszabb a szezon, de megérné kivárni.